1922–1926. évi nemzetgyűlés Lengyel László, Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyűlési Almanach 1922–1927. Budapest, 1922.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Kiss Menyhért - Kitajka Lajos

106 Már egészen fiatalon komoly érdeklődés vonzotta a munkás­mozgalom felé. Ez az érdeklődés adott a kezébe könyveket. füzeteket, a szocialista irók munkáit, amelyekből elméleti tudást és szilárd meggyőződést szerzett. A gyakorlati mun­kából is már korán kivette a részét. A nőinunkások szocia­lista mozgalmában, a tisztviselőnők szervezkedésében tevé­kenykedett. 1917-ben a Magyarországi Magántisztviselők Szövetségének tisztviselője, később vezetőségi tagja lett. 1919. év végén a Központi Nőszervező-Bizottság tagjává vá­lasztották. Azóta mint a szocialista nőmozgalom egyik veze­tője működik. Egyideig a nőtitkárság vezetője volt. A Nö­munktís minden száma közöl tollából cikkeket, tanulmányu­kat és minden irányú közleményeket. A nemzetgyűlésbe a budapesti (T) lajstromos kerűlcl v.ótképviselője gyanánt kerüli s amikor Peidl Gyula, akit Szegeden is megválasztottak, lemondott a budai kerület szociáldemokrata mandátumáról, őt behívták. A nonizetgyü les egyedüli nőtagja. Kiss Menyhért (Kiszombori kerület.) 1880-ban született Nyárádköszvényesen székely föld­műves családból. Középiskoláit a marosvásárhelyi főgimná­ziumban, jogi tanulmányait a kolozsvári és budapesti egye­temeken végezte el. Tanulmányainak befejezése után Német-, Francia- és Olaszországban volt tamilmányuton. Pályáját a kolozsvári Ellenzék szerkesztőségében kezdte. A nemzeti ellenállás idején Marostorda vármegyében vármegyei aljegy­zővé nevezték ki. Két évi vármegyei szolgálata után 1908-ban mint pénzügyi fogalmazót Budapestre helyezték át. 1913-ban felsőkereskedelmi iskolai tanár lett és az országos főigazga­tósághoz osztották be. 1917-beu a kultuszminisztérium iro­dalmi és művészeti osztályába került. A politikai életbe elő­ször a szerbek kivonulása után a baranyai/választások alkal­mával került, amikor a kiszombori kerület választotta meg kisgazdapárti programmal képviselővé. A nemzetgyűlésen egyike volt a. szélső jobboldali irányt követőknek. Mindjárt első felszólalása alkalmával, amikor a királykérdést, egészen szokatlan hangon fejtegette, rvagy vihart keltett. Mint az Ébredő Magyarok Egyesületének oevik alelnöke többi/ben felszólalt az egyesületet érintő ügyekben. A mostani válasz* tások alkalmával a kiszombori kerületben lépett fel és Papp Géza báró egységes* párti hivatalos jelölttel széniben várton­kívüli programmal 380 szótöbbséggel győzött. A Petőfi-tár­saság és a Kisfaludy-társaság taeria. A szélső jobboldali sajtóorgánumokban többizben irt cikkeket. Kit aj ka Lajos (Budapest, déli (III.) kerület.) Született 1873-ban Körösladányon, Békés vármegyében. Apja szegénysorsu csizmadiamester és rom. kath. egyházti

Next

/
Oldalképek
Tartalom