1922–1926. évi nemzetgyűlés Lengyel László, Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyűlési Almanach 1922–1927. Budapest, 1922.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Kéthly Anna

Í05 sztrájkstatisztika tervezetét. 1906-ban a budapesti egyetemen magántanárrá, 1907-ben a kolozsvári egyetemen nyilvános rendes tanárrá nevezték ki. 1917-ben áthelyezték a budapesti egyelem statisztikai tanszékére. Ugyancsak 1917-ben udvari tanácsos lett. A tudományos irodalom terén termékeny munkásságot fejtett ki. 1902-ben A statisztika elmélete cimíí műve, 1905-ben A városok fejlődése, 1906-ban Magyarország népességi statisztikája, 1907-ben Az ipari sztrájkok statisztikája, 1908-ban A gazdák és mesteremberek pusztulása cimű műve jelent meg. A Nép és föld cimü munkája a modern agrárpolitikának egyik alapvető könyve. Gazdag és jól csoportosított statisztikai adathalmazai a modern agrárpolitika leggazdagabb bizonyító eszköze. Kolozsvári tanárkodása óta vezető szerepet vitt Erdély közéletében. Igazgatósági tagjia az Elnkének, a kolozsvári Patronage Egyesületnek, az Erdélyi Mnzeuniegyesületnek, az Erdélyi Háziipari Szövetkezetnek, választmányi tagja a Magyar Társadalomtudományi Társaságnak, az Országos Ingatlanforgalmi Bizottság tagja és Apáthy István s Posta Béla professzorokkal együtt egyik alapítója volt az Erdélyi Szövetségnek. Tiz éven át Kolozsvár törvényhatósági bizottsági tagja s egyik vezetője volt az erdélyi függetlenségi politikának. A kommün alatt négy ízben tartóztatták le a vörösök és szolnoki birtokát feldúlták. Egyike volt az első nemzetgyűlés legnagyobb tekintélyű tagjainak. Mint a földreformtörvényjavaslat előadója tanulmányszámba menő előadói előterjesztésével nagy sikert, aratott. Szmrecsányi György lemondása után a nemzetgyűlés alelnökévé váílasztották. Mint alelnök ő vezette 1921 szeptember 25-én a nemzetgyűlésnek azt a történelmi nevezetességű ülését, amelyen egy Kövér Ibrahim György nevű volt katonatiszt, aki a Ház karzatán foglalt helyet, pisztolyával rálőtt Kakovszky Istvánra, a nemzetgyűlés volt elnökére. A nagy zűrzavarban, mely a lövések lármájára támadt, egy pillanatra sem vesztette el hidegvérét. Folyton a csengőt rázva, iparkodott a nyugalmat helyreállítani s mikor ez sikerült, a következő történelmi emelkedettség:'! szavakat mondotta: — ..Ez a hitvány golyó kiolthatta volna egy érdemes ember életét: de n nemzet örökké élni fog! Az ülé.'t folytatjuk!" Az egész Ház felállva, zúgó tapssal ünnepelte alelnökét, A Bethlen-kormány megalakulásakor pénzügyminiszterként emlegették. Alelnöke az egyséerespártnak. Az általános választásokon Szolnokon 1480 szótöbbséggel választották meg az egységcsnárt programmjával,. Méhely Kálmán dr.-ral, a dorogi kerület volt nemzetgyűlési képviselőjével szembeni. Kótlily Anna (Budapest, budai kerület.) Született 1889-ben Budapesten. Munkáscsalád szűkös viszonyai között nevelkedett. Gyönge testalkata nem birta a fizikai munkát és ezért a tisztviselői hivatást választotta.