1922–1926. évi nemzetgyűlés Lengyel László, Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyűlési Almanach 1922–1927. Budapest, 1922.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Kálmán István

102 jog- és államtudományok tudorává avatta, önkéntes! évét a a 4. számú es. és kir. huszárezredben leszolgálván, állami szolgálatba lépett. Pályáját mint fogalmazógyakornok kezdte a budapesti pénzügyigazgatóságnál, amelynek szolgálatában megismerkedett a pénzügyi közigazgatásnak csaknem valamennyi ágazatával. A pénzügyigazgatóságnál való szolgálatának túlnyomó részét azonban az illetékügyi osztályban töltötte el. 1905-ben áthelyezték a székesfővárosi IV. kerületi a dó fel ügyel őséghez, ahol az egyenesadók tartoztak^ hatáskörébe. A rákövetkező évben Wekerle Sándor pénzügyminisztersége alatt szolgálattételre a pénzügyminisztériumba rendelték, ahol fogalmazó lett s eleinte a pénzügyőrségi osztályban, később pedig a költségvetési ügyosztályban SKOJgált. 1912-ben átvette ennek az utóbbi osztálynak a vezetését s osztálytanácsos s 1918-ban miniszteri tanácsos lett s ebben a rangban több osztálynak volt a főosztályvezetője, megtartván továbbra is a költségvetési ügyosztály vezetését. A szovjet idején eleinte a tiszántúli részeken tartózkodott, amelyek akkor román megszállás alatt álltak. Később sikerült eljutnia Szegedre, ahonnan Bécsbe került. Ott tartózkodott a szovjet összeomlásáig, tevékeny részt véve az ellenforradalmi mozgalmakban. 1919 augusztusában újra átvette hivatalát a. pénzügyminisztériumban, ahol államtitkári 1

r

'

a11

F" ban, de a külülgyminisztérium státusában az ez év őszén életrehivott Felszámolóhivatal élére állították. Ez a hivatal tudvalevőleg az Ausztriával volt közös pénzügyek s a Magyarországtól való elválásra ítélt részekhez fűződő pénzügyek likvidálására volt hivatva. Korányi Frigyes báró pénzügyminisztersége végén visszahívta a pénzügyminisztériumba, ahol most az adózási apparátus kiépítésének kérdéseivel foglalkozott s Hegedűs Lóránt pénzügyminisztersége alatt formálisan is átminősítették pénzügyminiszteri államtitkárrá. Hegedűs Lóránt távozása után ő volt pénzügyminiszternek kiszemelve, de mivel akkoriban a tárcát nem vállalta, ideiglenesen Bethlen István írróf vette át, aki alatt tulajdonképen Walkb Lajos államtitkár A^ezette a pénzügyeket. A második Bethlen-kormányban 1921 december 4-én pénzügyminiszterré nevezték ki. Mint miniszter nagy erélylyel látott hozzá adórendszerünk reformjához- E munkája első etappja gyanánt terjesztette 1922 júliusában a nemzetgyűlés elé négy javaslatát, a földadóról, az earvenes adóról, a házadóról és a társulati adóról. A nemzetgyűlésen a nagykanizsai kerületet képviseli az ecjyséapspárt programinijával. Rassay Károllyal szemben választották meg erős harc után csekély szótöbbséggel. Nyíregyházán is megválasztották, erről a mandátumáról azonban lemondott. Kálmán István (Turai kertilet.) 1867 október 6-án született a nógrádmegyei Szécsényben. Losonczon végezte középiskoláit, majd Budapesten ke-