1922–1926. évi nemzetgyűlés Lengyel László, Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyűlési Almanach 1922–1927. Budapest, 1922.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Károlyi József gróf dr.

103 reskedelmi tanulmányokat folytatott. 16 éves korában katonai szolgálatra vonult be a honvédséghez. 1892-ben a pestmegyei Túrán telepedett le, ahol földet bérelt és egy gőzmalmot vásárolt meg. Jelenleg' 100 holdnyi saját birtokán és 650 hold!as bérletén gazdálkodik. A szövetkezeti mozgalmakban hosszú idő óta vesz részt, községében Hangya- és hitelszövetkezetet alakított, azoknak most. is vezető embere. Pestmegye törvényhatósági bizottságának 18 év óta s a régi függetlenségi és 48-as pártnak régi idő óta tagja. Az első nemzetgyűlésbe a gödöllői kerület választotta meg kisgazdapárti programmal. Most a régi kerületéből alakított turai kerület mandátumát szerezte meg egységes párti programmal a függetlenségi és 48-as párti Ballá Aladárral szemben. Győzelmét pótválasztáson érte el 123 szótöbbséggel. Károlyi József gróf clr. (Székesfehérvári kerület.) Nagykárolyi Károlyi József gróf, a csurgói és sörtgi hitbizomány ura, Budapesten 1884-ben született. Néhai Károlyi Gyula gróf és Pálffy Geraldine grófnő palotahölgy fia, Károlyi Mihály gróf öccse. Közép iskolai tanulmányait a budapesti V. kei. kir. főgimnáziumban, főiskolai tanulmányait a mün.cheni és budapesti tudományegyetmen, az utóbbin a jogi fakultáson végezte. A budapesti tudományegyetemen 1909-ben az államtudományok doktorává avatták. Tanulmányainak befejezése után 1906-ban hosszabb külföldi tanulmányúton járt. Végigutazta az összes európai államokat s megfordult Egyiptomban, Algírban. Tuniszban és Délafrikában is. Három évi távoliét után átvette birtokainak kezelését s azóta vezetőszerepet visz Fejér vármegye társadalmi életében. 1910 óta vesz részt az országos politikában is. Az^ ebben az esztendőben megtartott általános választásokon Nagykárolyban pártonkívüli programmal országgyűlési képviselővé választották. A háborús parlamentben több figyelemreméltó beszédet mondott. A képviselőháznak 1917-ig .volt tagja, addig, inig a király Fejér vármegye főispánjává nevezte ki, ezt az. állását azonban, mikor az összeomlás után a hatalom ;i Nemzeti Tanács kezébe került otthagyta s kezdettől végig leghevesebb ellenfele volt a Károlyi Mibály rezsimjének. Fejér vármegye 1919 februárjában megtartott téli közgyűlésén indítványára egyhangúan bizalmatlanságot szavaztak a. kormánynak. A vármegye közönsége^ egyhangú lelkesedéssel megszavazott határozatában a törvényes jogállapotok helvreállitását követelte. Bátyjáról táplált elitélő véleményéből egyébként sem csinált titkot, amiért aztán sok kellemetlenségben volt része. Lakásán és birtokán ismételtéül házkutatást tartottak, leveleit felbontották s állandó felügyelet alatt tartották. A kommün kitörése ntan egy darabig Cziráky József gróf dénesfai birtokán tartózkodott, de mivel a vörösök halálra keresték, hamarosan menekülni volt kénytelen. Kismartonnál átszökött a határon