1920–1922. évi nemzetgyűlés Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyülési almanach 1920–1922. Budapest, 1921.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Bottlik József

27 s igyekezett ellenállásra birni őket. Munkájának eredményeként sikerült több száz állatot és 200 vagon búzát megmentenie. Ismételt tiltakozása ellenére fogadta el a képviselőjelöltséget. Három ellenjelölttel szemben 2863 szótöbbséggel választották meg képviselővé. A közgazdasági és munkásügyi bizottság tagja. Bottlik József. (Mezöcsát.) 1873-ban született Budapesten. Borsodmegyei földbirtokos. Középiskoláinak elvégzése után a budapesti tudományegyetemen jogi tanulmányokat folytatott. Az ifjúsági közéletben igen élénk részt vett. 1894-ben az egyetemi kör és az országos diákszövetség elnöke volt. 1895-ben államtudományi doktorátust szerzett. Ebben az időben hírlapírással is foglalkozott, több napilapnak volt rendes munkatársa Emellett szaklapokba számos agrárius irányú szakcikket irt. 1897-ben közigazgatási pályára lépett. Előbb borsodvármegyei aljegyző, 1901-ben a mezőcsáti járás főszolgabirája lett, 1914-ben vármegyei főjegyző, 1917-ben Borsod vármegye főispánjává nevezték ki. Ezt az állását egészen a forradalom kitöréséig töltötte be, amikor is arról önként lemondott. Mindjárt a forradalom kitörésekor a nagyatádi Szabó István vezetése alatt álló országos kisgazdapárthoz csatlakozott és mint ilyen, az 1919 tavaszára tervezett képviselőválasztáson a mezőcsáti kerületben a párt jelöltje volt. A bolsevizmus alatt letartóztatták. Ellenforradalmi ténykedései miatt, több hetet töltött a kassai fogházban. A kommunizmus bukása után Borsod vármegye kormánybiztosává nevezték ki. Ezt az állását képviselővé történt jelöltetéséig töltötte be. A borsodmegyei kisgazdapárt elnöke. A januári választások alkalmával a mezőcsáti kerület küldte a nemzetgyűlésbe. A nemzetgyűlésnek összeülése óta alelnöke. A politikai életben már korábban is élénk részt vett. A függetlenségi és 48-as pártnak tagja, a vármegyei pártnak főjegyzője volt. Közgazdasági téren főleg a szövetkezetek ügyével foglalkozott. Megalakította a Borsodvármegyei Gazdasági Szövetkezetét, amely rövid fennállása óta a vidék legnagyobb szövetkezeteinek egyike lett. Régi tagja a vármegye törvényhatósági és közigazgatási bizottságának, legutóbb az 1920. XVIII: t.-c.-kell megszervezett vármegyei gazdasági bizottság elnökévé választották meg. Bottlik nagyatádi Szabó István hive, a demokratikus agráreszmék régi harcosa. A kisgazdapárt egyik legtekintélyesebb tagja. Mint a nemzetgyűlés alelnöke osztatlan tiszteletnek örvend. A kormányválságok alkalmával többször volt kombinációbán mint belügyminiszterjelölt. A Club-kávéházi gyilkossággal