1920–1922. évi nemzetgyűlés Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyülési almanach 1920–1922. Budapest, 1921.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Bernáth Béla

20 takarékpénztár igazgatósági tagja, a Keresztény Nőegyesület titkára. A nagyatádi Szabó István vezetése alatt állott Kisgazdapárt országos szervezési munkálataiban már hét év óta szóval és tollal igen tevékeny részt vesz. A nemzetgyűlési választások alkalmával sok kerületet járt be, ahol kitűnő szónoki képességeivel mindenütt magával ragadta hallgatóságát. Az 1918 május 12-én az Iparcsarnokban tartott kisgazdapárti nagygyűlésen a birtokreform előadója volt. A szerb megszállás alatt lelkes agitációt fejtett ki a magyar állameszme mellett. Ezért a szerbek elhurcolták s börtönbe vetették. Három hetet töltött borzasztó kínzások között Mitrovácon, majd fogságából hazakerülve, szülőföldjéről a szerb hatóság kitiltotta. A kommün bukása után az Országos Kisgazdapárt titkára lett, majd a két kisgazdapárt egyesülése után a párt igazgatójává választották. A tiszántúli választások alkalmával a sarkadi a (nagyszalontai) kerület nagy lelkesedéssel választotta meg képviselőnek. Nagyatádi Szabó István egyik legrégibb hive és bizalmasa. A kisgazdapárt tekintélyes tagja. Több nagysikerű felszólalást tartott a nemzetgyűlésen a szerb megszállott részek lakossága, a magyar külpolitika érdekében és a kisgazdaérdekek érvényesítéséért. O nyújtotta be a kisbérletek alakításáról és házhelyek kijelöléséről szóló törvény megalkotását célzó indítványt. Tagja az igazságügyi, közigazgatási, külügyi és naplóbiráló bizottságnak. Bernáth Béla. (Tokaj.) 1850 június 1-én született Tállyán, Zemplén megyében. Atyja az 1848-iki szabadságharcban jelentékeny szerepet játszott. Középiskoláit Kassán és Egerben, a jogot Budapesten végezte s ugyancsak itt telepedett le mint ügyvéd, a boszniai hadjárat befejezése után, melyben mint a 60-ik gyalogezred hadnagya vett részt. Eredményes tevékenységeért a . katonai vitézségi érmet kapta. Régebben tagja volt a főváros törvényhatósági bizottságának s titkára lett a Budapesti Ügyvédi Körnek. Egyik megalapítója a Nemzeti Torna-Egyletnek, amelynek titkára és ügyésze volt. A népfölkelési törvény megszavazása után a honvédségnél tartalékos főhadnagy, majd százados lett. 1890-ben a mádi kerület, ahová szülővárosa is tartozik, nemzetipárti programmal képviselővé választotta s azóta (immár harminc éve) megszakítás nélkül ezt a kerületet képviseli. Az 1899-iki fúzió óta a szabadelvű párt tagja volt, onnan azonban gróf Apponyi Alberttel együtt, akinek egyik legkitartóbb politikai hive, kilépett és 1905 elején csatlakozott a függetlenségi és 48-as párthoz. A Hegyalján nagy szőlőbirtoka van s a képviselőházban