1920–1922. évi nemzetgyűlés Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyülési almanach 1920–1922. Budapest, 1921.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Bernolák Nándor

21 is főként a magyar bortermelők érdekében szokott felszólalni. A tokaji kerület az 1920-iki nemzetgyűlési választáson a kisgazdapárt programmjával választotta meg. Mint a nemzetgyűlés legidősebb tagja, annak összeillésekor korelnök volt. 1921 júniusában ünnepelte vármegyéje Bernáth 30 éves képviselői pályafutását s ebből az alkalomból kerülete több községe díszpolgárrá választotta. A tállyai ünnepséget az ott elhangzott fontos politikai nyilatkozatok országos jelentőségűvé tették. Tagja a földmivelésügyi, pénzügyi és naplóbiráló bizottságnak. Bernolák Nándor. (Debrecen III. választókerület.) Munkásügyi és népjóléti miniszter. Radványban (Zólyom megye) született 1880 október hó 8-án. Besztercebányán végezte gimnáziumi, Budapesten, Berlinben és Kolozsvárt egyetemi tanulmányait. 1903-ban és 1904-ben egy évet töltött a torinói, nápolyi, romai, lyoni és párisi egyetemeken. Tanulmányútján büntetőjogi, közjogi és a politikai tudomány körébe vágó kérdésekkel foglalkozott. A külföldi tudományos világ több jelese gyakorolt reá nagy hatást, különösen Liszt Ferenc, Brosa, Mosca, Lombroso, Ferri, Garraud, Tarde. 1905ben bírósági szolgálatba lépett; 1906-tól az igazságügyminisztérium kodifikáló osztályában a Balogh Jenő által kezdeményezett büntetőnovella kidolgozásával és életbeléptetésével foglalkozott. 1908-ban kinevezték a kassai jogakadémiára a büntetőjog és a jogbölcselet tanárává; nem sokkal ezután a budapesti egyetem jogi karán magántanári képesítést nyert az anyagi büntetőjogból. Kassai tartózkodása alatt a büntetőjogi reform számos részletét kidolgozta s országosan szervezte a patronázstevékenységet. Ugyanakkor rendbe szedte az Akadémia 30.000 kötetes könyvtárát s előmozdította több ifjúsági szociális és kulturális intézmény létesítését. 1913-ban újra meghívták az igazságügyminisztérium kodifikáló osztályába, ahol előadója volt a fiatalkorúak bíróságáról szóló 1913: VII., a közveszélyes munkakerülőkről szóló 1913: XXL, a választójog büntetőjogi védelméről szóló 1913: XXIII. t.-c.-nek, a sajtótörvénynek (1914:XIV. t.-c), az esküdtbirósági novellának (1914:XIII. t.-c.) s több kisebb javaslatnak. Legfontosabb kodifíkatórius munkája „A bűntettesekről szóló törvénytervezet" volt. A háború kitörése előtt- tagja lett a hadfelügyeleti bizottságnak, amelyben az igazságügyminiszter egyik képviselője volt. A debreceni egyetem megnyitása után (1914) a király kinevezte az egyetemen a büntetőjog és a bűnvádi eljárási jog tanárává. Az első rektor-