1920–1922. évi nemzetgyűlés Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyülési almanach 1920–1922. Budapest, 1921.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Szalánczy József - Dr. Szádeczky-Kardoss Lajos

13G Szalánczy József. (Szikszó.) Aszalón, Abauj vármegyében született 1863-ban. Elemi iskoláinak elvégzése után szülei papnak szánták, de szűk anyagi viszonyaik miatt nem voltak képesek a gyermeket tovább taníttatni s igy az ekevas mellett nőtt fel. Katonai szolgálatát Bécsben teljesítette, majd hazatérve helyet foglalt községe elöljáróságában. A vármegye törvényhatósági bizottságának több mint két évtized óta tagja. 56 község egyhangú jelölése alapján választotta meg a szikszói kerület képviselőjévé kisgazdapárti programmal. Tagja a földmivelésügyi és kivándorlási bizottságnak. Dr. Szádeczky-Kardoss Lajos. (Hódmezővásárhely, II. választókerület.) Szádeczky-Kardoss Lajos dr. (szádecsnei és kardosfalvai) trencsenmegyei osnemes családból származik. A család egyik ága a kuruckorszak idején Abauj vármegyébe leszármazván, Pusztafalun született 1859 április 5-én. Tanulmányait Sárospatakon, Szepesiglón, a budapesti és bécsi egyetemen végezte s 1881-ben tanári, 1882-ben bÖlcsészetdoktori oklevelet szerzett. Történelmi tanulmányok végett 1880-ban bejárta Romániát és Galíciát s az ottani levéltárak magyar történeti anyagát átkutatta. Ezután irta „Mihály havasalföldi vajda Erdélyben 1599—1601" cimű első történeti művét, mely később (1893) „Erdély és Mihály vajda" cini alatt újonnan átdolgozva jelent meg. 1882-ben a budapesti egyetemi könyvtártisztjévé nevezték ki s a Magyar Történelmi Társulat segéd- majd másodtitkárává, a Heraldikai és Genealógiai Társulat jegyzőjévé választotta. 1883-ban a bukovinai székelyek hazatelepitésére alakult országos bizottság Bukovinába küldötte ki s ő volt főintézője annak a „csángó-telepités"-nek, mely 4000 magyarral szaporította az ország lakosságát. 1883-ban a budapesti egyetem magántanárává képesítette a magyar történelemből. Sürün, egymásután jelentek meg történelmi tanulmányai, főkép Erdély történetéből, önállóan, így Báthory Zsigmondné (1883), Báthory István erdélyi fejedelem életrajza (1885), a gróf Haller család^ története (1886), Békés Gáspár életrajza (Magyar Történelmi Életrajzok III. k.), Báthory István lengyel királlyá választása (1887), Izabella és János Zsigmond Lengyelországban (1888), Sobieski János és Teleki Mihály levelezése (Történelmi Társulat), Báthory István hadjáratai az oroszok ellen (Hadtörténelmi Közlemények), Kovacsóczy Farkas életrajza (Magyar Történelmi Életrajzok.)