1920–1922. évi nemzetgyűlés Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyülési almanach 1920–1922. Budapest, 1921.
A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Szalánczy József - Dr. Szádeczky-Kardoss Lajos
137 A Magyar Tudományos Akadémia 1888-ban levelezőtagjává választván, székét „A céhek története Magyarországon" cimű munkájával foglalta el (1889). A nyári szünidőket rendesen külföldi tanulmányutakra fordította s bejárta Olaszországot, Svájcot, Parist, Londont. 1891-ben a képviselőház naplószerkesztőjévé s nemsokára 1891-ben a kolozsvári egyetemen a hazai történelem rendes tanárává neveztetett ki. Kolozsvárra költözvén, 1892-ben őt bizták meg a székelyek történetének megírásával s 1893-ban az Erdélyi Muzeumegylet szakosztályi titkárává választották, reábízták az „Erdélyi Múzeum" szerkesztését. 1895-ben résztvett a Zichy-expedició kaukázusi és középázsiai utazásában. Előkelő szerepet játszott Kolozsvár és az egész Erdély társadalmi, tudományos és közművelődési mozgalmaiban. Az Erdélyi Irodalmi Társaság 1892-ben vál. tagjává választotta, a Kárpátegyesületnek alelnöke s kolozsmegyei osztályának elnöke lett s ő kezdeményezte a Mátyás király szülőházában berendezett gazdag néprajzi mnzeumot. Eveken át szerkesztette az Erd. Kárpát Egylet „Erdély" c. folyóiratát. A Hunyadmegyei Tört. és Régészeti Társulat tiszteleti tagjává, az erdélyi ref. egyházmegye képviselőjévé és a kolozsvári egyházmegye gondnokává választotta. Alapító s vál. tagja lett a M. Történelmi Társulatnak, az EKKE-nek stb. Az egyetemnek egyik legnépszerűbb tanára volt. A párisi 1900-iki világkiállításra ő gyűjtötte össze az erdélyi műkincseket. 1903-ban a Rákóczi-forradalom 200-ik évfordulója alkalmából országos zarándoklatot vezetett Konstantinápolyba Rákóczi sírjához, Kisázsiába Izmidbe a Thököli Imre sírjához és Rodostóba a bujdosók sírjához. A szultán ez alkalommal az Ozmanje-rend -lovagcsillágával tüntette ki. Közben sürün jelentek meg történeti művei. így Szerémi György élete és emlékirata ; Habsburg-ház lengyel királyságra törekvése; Fogarasi történeti emlékek; Emlékbeszédek Salamon Ferenc, Szabó Károly, Deák Farkas, Szilágyi Sándor és gr. Kuun Géza felett; Gróf Bethlen Kata élete ; Thököly erdélyi fejedelemsége ; Kaukázusi utazások stb. 1901-ben az ÉMKE felkérésére „Régi erdélyi lakodalom" cím alatt háromfelvonásos korrajzot irt, melyet erdélyi főúri műkedvelők nagy fénnyel és pompával adtak elő a kolozsvári nemzeti színházban. Azóta előadták műkedvelők Kecskeméten, Szegeded, Debrecenben, Szatmáron, Budapesten stb. Közben kiadta a Székely Oklevéltár IV— VII. kötetét; Udvarhely vármegye történetét (1900). Megírta Magyarország történetét két kötetben a középiskolák III— IV. osztálya számára. Kiadta br. Apor Péter verses műveit és leveleit (1902); Konstantinápoly és magyar emlékeit (1903); A bujdosó kurucok emlékeit Törökországban (1904); A csiki krónikáról irt két könyvet (1905); kiadta Halmágyi István naplóit (1906); Cserei
