1920–1922. évi nemzetgyűlés Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyülési almanach 1920–1922. Budapest, 1921.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Kuna P. András - Dr. Kutkafalvy Kutka Miklós

H3 Kuna P. András. (Kunszentmárton.) Földmives. 1866 november 12-én Kunszentmártonban született. Hat elemi iskolát végzett. 1886-ban katonai szolgálatra vonult be a 68-ik gyalogezredhez s 1889-ben tizedesi rangban bocsátották el. Mint a Katholikus Népszövetség tagja évtizedek óta tevékeny részt vett az egyesület működésében. Kitartóan küzdött a szövetkezeti mozgalom fejlesztése érdekében s több szövetkezetet alakított. A helyi újságokban gyakran volt szószólója a falusi nép érdekeinek. 1916-ban katonai szolgálatra vonult be Prágába, majd Orosz-Lengyelországba került s mint a 68-ik gyalogezredhez beosztott trénkáplár, egy épitőszázadnál teljesített szolgálatot. Mint a vármegye törvényhatósági bizottságának tagja s a Magyar Gazdaszövetség alelnöke, régi idő óta tevékeny részt vesz a közügyekben. 1918-ban megalakította a megyei 48-as függetlenségi pártot. A kommün alatt nem tartózkodott községében, csak a román megszálláskor tért oda vissza. A proletárdiktatúra bukása után fárathatatlanul tevékenykedett a Kisgazdapárt központjának megszervezése érdekében s a pártnak az első időkben alelnöke volt. A tiszántúli választások alkalmával két ellenjelölttel szemben 6690 szótöbbséggel választották képviselővé kisgazda programmal. A kivándorlási, közlekedésügyi munkásügyi bizottság tagja. Dr. Kuíkafalvy Kutka Miklós. (Sátoraljaújhely.) A zemplénmegyei Nagyruszkán született 1882-ben. Atyja görögkatolikus lelkész volt. A középiskolát Ungváron végezte, majd a budapesti tudományegyetem jogi karának hallgatója lett és 1913-ban ügyvédi oklevelet nyert. Már mint egyetemi hallgató élénk részt vett a közéletben és a nemzeti ellenállás idején az ifjúság megszervezésében vett tevékeny részt. 23 éves korában a görög-katholikus magyarok legelőkelőbb politikai és társadalmi lapjának, a Budapesten megjelenő „Görögkatolikus Hirlap"-nak szerkesztője lett. Sok cikket irt az Ungváron megjelenő „Görögkatolikus Szemlé"-be, az Alkotmányba és egyéb keresztény lapokba. Négy évig a Katholikus Népszövetség ügyésze és jogtanácsosa volt és résztvett a „Nemzeti Népszövetség" megszervezésében, amely az alföldi magyarság megszervezését tűzte ki célul. A háború alatt 3 évig Volhyniában szolgált, majd hazavezényeltek és a budapesti távirólanfolyamon oktatótiszt lett. A forradalom kitörése után 6*