1920–1922. évi nemzetgyűlés Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyülési almanach 1920–1922. Budapest, 1921.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Cs. Kovács István - Dr. Kováts J. István

80 részt vett a budapesti VI. és VII. kerületi református egyházak megalapításában, melyeknek lelkésze lett. A teológiai tudományokkal irodalmilag is foglalkozott, több értekezése jelent meg a református lapokban. Irt két tankönyvet is, az egyiket „A keresztény vallástan", a másikat „Vallástan" cimmel. Tagja az egyházmegyei tanács birói választmányának. Református lelkész Budapesten. A fővárosi XV. kerület Éber Antallal és P. Ábrahám Dezsővel szemben 115 abszolút többséggel Keresztény Nemzeti Egyesülés párti programmal a mandátumot neki juttatta. Friedrich Istvánnal együtt kilépett a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjából s jelenleg is a Keresztény Nemzeti Párt tagja. Cs. Kovács István. (Csurgó.) Kisgazda. 1879-ben született Csurgón, Somogy megyében 1900-ban katonának vonult be, majd hazatérve tevékeny részt vett a szövetkezeti mozgalmakban. Megalakította a Hangya Szövetkezet csurgói fiókját, amelynek ügyvezető elnökigazgatója lett. 35 holdnyi birtokán gazdálkodik. A háború kitörésekor a 19-es honvédekhez vonult be. Két és fél esztendeig volt a különböző harctereken, ahonnan mint rokkant került vissza. A forradalom, de különösen a kommün bukása után minden erejét és tevékenységét a kisgazdák és földmivesek további megszervezésének szenteli s rátermettségével és szónoki képességével nagyban hozzájárult a járás kisgazdapártjának megerősödéséhez. Nagyatádi Szabó István fanatikus híve. A választások alkalmával két ellenjelölttel szemben kisgazdapárti programmal fölényesen győzött. A közgazdasági és naplóbiráló bizottság tagja. Dr. Kováts J. István. (Enying.) Született 1880-ban Kisteleken ; apja szegény kovácsmester, majd gépész volt. Mint hatodfélesztendős gyermek Budapestre került és édesapja, akinek tiz gyermeke volt, művelt iparost akart belőle nevelni. Tanárai azonban azt ajánlották az apának, hogy adja a fiát mérnöki pályára. A reáliskolai érettségi után nem a műegyetemre, hanem a jogi egyetemre iratkozott be s élénk részt vett az ifjúság.társadalmi és politikai mozgalmaiban. Diák Otthonok szervezését követelte, hogy tanulnivágyó szegény diákok is végezhessenek egyetemet. Az egyetemi ifjúságnak gyönyörű Kossuth-serleget szerzett, buzgó ápolója volt a Rákóczi-kultusznak s igyekezett szorosabbra fűzni a