1920–1922. évi nemzetgyűlés Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyülési almanach 1920–1922. Budapest, 1921.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Cs. Kovács István - Dr. Kováts J. István

RÍ magyar-lengyel barátságot. A jogi doktorátus megszerzése után a papi pályára lépett, elvégezte a református teológiát, de ezalatt is vezére maradt az egyetemi ifjúságnak s amikor a szocialisták egy politikai tüntetésen ronggyá tépték az ifjúság nemzeti szinü lobogóját, lelkes magyarok adakozásából uj háromszínű lobogót készíttetett az ifjúságnak. A teológia elvégzése után Edinburgba, a hires skóciai református teológiára küldték ki az ifjú lelkipásztort. Onnan Szlavóniába ment, a szerbek és horvátok közt élő reformátusok közé. Genfben Kálvin születésének négyszázados évfordulóján francia előadást tartott a világ minden tájáról összesereglett kálvinisták előtt a magyar református egyházról s buzdítására svájci, francia és angol protestánsok jöttek Magyarországba. Megszerezte a teológiai tanári oklevelet és Bécsben a teológiai licenciátust. Nagykőrösön, Veresegyházán, Budapesten, majd Szatmárnémetiben volt lelkipásztor. A Presbiteri Világszövetség Skóciában tartott tizedik nagy zsinatján ő képviselte a magyar református egyházat és angolnyelvü előadásban ismertette, hogy mi a szerepe Magyarországnak Kelet-Európa evangelizálásában. 1913 őszén a budapesti ref. teológia tanárává választották meg; tevékeny munkása az egyház társadalmi és irodalmi mozgalmainak. Társszerkesztője volt éveken át a Protestáns Egyházi és Iskolai Lapoknak. Megalapította a tizézer tagot számláló Református Sajtóegyesületet, szerkeszti a Református Sajtót. Amikor az ország szétdarabolásának veszélye fenyegetni kezdett, mozgalmat indított a kormánynál, hogy a protestáns külföldet a legjelesebb magyar protestánsokkal kell tájékoztatni a magyar viszonyokról, a hazánk földarabolásával az itt élő négymillió protestánst fenyegető veszedelemről. E nagyjelentőségű munkának lett az eredménye, hogy Svájc, Svédország, Hollandia, Anglia és Amerika protestánsaihoz kijuttatott több mint húsz jeles protestáns követet s az egész világ protestánsai megmozdultak Magyarország érdekében. A kommunizmus bukása után a Kisgazdapárt alelnöke volt. Az enyingi kerület választotta meg kisgazda- és földmivespárti programmal képviselőjévé. A nemzetgyűlésen mindjárt első felszólalásával nagy sikert aratott. Később is többizben tartott főleg közjogi és külügyi kérdésekben tetszéssel fogadott beszédeket. Nagy visszhangja volt a debreceni templomgyalázás alkalmából tartott felszólalásának. A Teleki-kormány alatt a miniszterelnökség létszámához tartozó kultuszminiszteri államtitkár volt, néhány hónap múlva azonban, hogy a királykérdésben szabad kezet biztosítson magának, állásáról lemondott. Lelkes vezető harcosa a királyválasztóknak. Kitűnő szónok. Az 1921 júniusban tartott dunameliéki református egyházkerületi püspökválasztáson Ravasz Lászlóval szemben kisebbségben maradt. Tagja a köz6