1920–1922. évi nemzetgyűlés Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyülési almanach 1920–1922. Budapest, 1921.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Kolozsi Endre

76 ipari és kereskedelmi tanoncoktatás reformjának előkészítésében és megszervezte a konstantinápolyi magyar tudományos intézetet. Tisza István lemondása után ő is visszalépett. A háború alatt ő szervezte meg a rokkantügyi, később hadigondozó hivatalt és különösen az utóápolás s a művégtagokkal való ellátás terén szerzett nagy érdemeket. A Károlyikormány alatt üldözéseknek volt kitéve, internálni akarták, a proletárdiktatúra alatt pedig halálra keresték, sikerült azonban vidéken elrejtőzködnie s bár az egész forradalmi korszakban nem hagyta el az országot, az üldözések elől bántatlanul megmenekült. A nemzetgyűlési általános választások alkalmával a keresztény nemzeti párt programmjával a soproni kerület választotta meg. E pártból tizenhatodmagával kilépve ő került az úgynevezett disszidenscsoport élére, mely ma is vezérként tiszteli. Mint a Történelmi Társulat elnöke a tudományos élet újjáélesztésén fáradozik sok sikerrel. A pénzügyi bizottságelnöke, a közjogi és külügyi bizottság tagja. Kolozsi Endre. (Békés.) A békésmegyei Mezőberényben született 1870-ben. Középiskoláit Szarvason végezte, majd a közigazgatási pályára lépett. Gazdálkodó és Mezőberény nagyközségnek 32 év óta főjegyzője. Gazdasági, szövetkezeti és társadalmi téren hosszú idő óta élénk működést fejt ki. Több gazdakört szervezett, egy virágzó tejszövetkezetet alapított. A mezőberényi takarékpénztár igazgatója, az iskolaszék elnöke, több társadalmi intézmény élén áll. Tagja a vármegye törvényhatósági bizottságának és a község képviselőtestületének. A kisgazdaérdekeknek mindig hathatós véde.mezője volt és különösen nagy érdemeket szerzett azzal, hogy községének vezetőségével karöltve három nagy birtok parcellázását hajtotta már a múltban végre. -A függetlenségi és 48-as pártnak régi időtől fogva tagja volt. A Károlyi-forradalom idején, amikor a helyzet balratolódását látta, állását otthagyta és csak egy év múlva, községének kérésére tért vissza. A megszálló románok kivonulása után tevékeny részt vett a kisgazdapárt szervezési mozgalmaiban. A tiszántúli választások alkalmával két ellenjelölttel, köztük Szakács Andorral szemben választották nemzetgyűlési képviselővé, kisgazdapárti programmal. A gazdasági bizottság jegyzője, a közigazgatási és meneteimi bizottság tagja.