1920–1922. évi nemzetgyűlés Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyülési almanach 1920–1922. Budapest, 1921.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Kiss Ferenc - Gróf Klebelsberg Kunó

75 Kiss Ferenc. (Nádudvar.) 1862-ben született Kenderesen. Középiskolai tanulmányait Mezőtúron, Kecskeméten, a teológiai tanfolyamot Debrecenben és Bécsben végezte. 1884—1893 lelkész, vallástanár, h. gimn. tanár volt Mezőtúron, Karcagon, Debrecenben és Kisújszálláson, 1893—1899 rendes lelkész Földesen, 1899—1903-ig Püspökladányban. Ez évben a debreceni teol. akadémia tanárává választották s állását külföldi tanulmányútja után foglalta el. 1904-ben a debreceni egyetem ny. r. tanárává s az egyetem első rektorává nevezték ki. 1903 óta a tiszántúli ref. egyházkerület főjegyzője, levéltárnoka s püspökhelyettese. Lelkész korában főként az iskolák fejlesztésével s népjóléti intézmények szervezésével foglalkozott. Hitelszövetkezeti gabonaraktárt, gazdakört, népkönyvtárt létesített s államsegéllyel építette a 330 munkásházból álló Darányi-telepet. Községei érdekében a vármegye törvényhatósági s közigazgatási bizottságában tevékeny szerepet vitt s a vallásalapitvány püspökladányi uradalmából több ezer holdat juttatott a lakosság mivelése alá. Irodalmi munkái különböző szépirodalmi s főként egyházi lapokban és folyóiratokban s külön is megjelentek. A tiszántúli választások alkalmával a nádudvari kerület képviselőjévé választotta kisgazdapárti programmal. A közoktatásügyi és zárszámadásvizsgáló bizottság tagja. Gróf Klebelsberg Kunó. (Sopron.) Az aradvármegyei Magyarpécskán született 1875-ben. A középiskolát a ciszterciták székesfehérvári gimnáziumában járta végig, egyetemi tanulmányait a budapesti, berlini, müncheni és a párisi Sorbonne-egyetemen végezte, az államtudományokkal foglalkozva. 1898-ban Bánffy Dezső gróf akkori miniszterelnök meghívására a miniszterelnökségen vállalt hivatali állást: a miniszterelnök a harmadik ügyosztály élére állította, melynek akkor külügyi és nemzetiségi kérdések tartoztak a hatáskörébe. 1910-ben a közigazgatási bírósághoz nevezték ki biróvá. majd pedig a hatásköri bíróság tagja lett. 1914 januárjában a király adminisztratív államtitkárrá nevezte ki a vallás és közoktatásügyi minisztériumban, ahonnan 1916 márciusában mint Tisza István gróf politikai államtitkára a miniszterelnökségre került. Ekkor választotta a kolozsvári II. kerület munkapárti programmal képviselővé. Közoktatásügyi államtitkársága idején résztvett a közoktatási reform, valamint az