1920–1922. évi nemzetgyűlés Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyülési almanach 1920–1922. Budapest, 1921.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Fertsák Jenő

4G vezette a nemzeti ellenállást a Fejérváry-kormánnyal szemben. 0 volt az első, akit a csendőrök tisztéből eltávolítottak. A nemzeti ellenállás történetét, különösen vármegyéjére való tekintettel meg is irta. Ettől az időtől kezdett irodalmi tanulmányokkal foglalkozni. 1909-ben megírta A vármegyék reformja cimü közigazgatási tanulmányát, 1910-ben A hadügyi közigazgatás cimü művét. 1911-ben Az önkormányzati alkalmazottak fegyelmi felelőssége cimü munkájával pályadijat nyert. Irodalmi munkássága révén az a vágy szállta meg, hogy a professzori pályára lépjen. Ez az óhaja 1912-ben teljesült is, amikor a közigazgatási pályát ott hagyva a kassai jogakadémia közigazgatási jogi tanszékére hivták meg. Innen kezdve élénkebb irodalmi működést fejtett ki. Előzőleg a bajor járási közigazgatás tanulmányozása végett künn járt Németországban. Hazajövet a törvényhatósági jogról szóló munkáját irta meg, amelynek alapján 1902-ben a budapesti egyetemen a közigazgatási jog magántanárává habilitálták. 1916-ban A község szociális feladatai cimü tanulmánya jelent meg. Már ebben az időben foglalkozott azzal a gondolattal, hogy a falusi élet magányába vonul vissza. Majd a cseh megszállás bekövetkezte után 1917-ben Kassáról végleg elköltözött s Abaujváron egy 50 holdas birtokot vett, amely női ágon valamikor a Ferdinándy családé volt. Azóta itt gazdálkodott, amig is az általános választások alkalmával a garbócbogdányi kerület két ellenjelölttel köztük Szádeczky Lajossal szemben 980 szótöbbséggel képviselőjévé választotta. A koncentrációs kormány lemondása után megalakult Sirnonyi-Semadam-kormányban igazságügyminiszter lett. Ézt a tárcát gróf Teleki Pál kabinetjében a belügyivel cserélte fel. Igazságügyminiszterségéhez fűződik az árdrágító visszaélésekről szóló törvény megalkotása, amelyben először szerepel a botbüntetés. A vagyon és személyiség hatályosabb védelméről szóló törvény tervezete is az ő utasításai alapján készült. Belügyminisztersége alatt készült el a megyei - és községi választójogról szóló törvényjavaslat. A nemzetgyűlési választójogi reform előmunkálatai is az ő utasításai alapján minisztersége alatt indultak meg 1920 őszén. Amikor személyes jellegű támadások indultak meg ellene, állásáról önként lemondott. A közigazgatási és külügyi bizottság tagja. Fertsák Jenő. (Sopron-Lövő.) Sopronban született 1878-ban. Középiskolai tanulmányait a bencések soproni főgimnáziumában, egyetemi tanulmányait részben Bécsben, részben a budapesti tudományegyetem jog- •