1920–1922. évi nemzetgyűlés Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyülési almanach 1920–1922. Budapest, 1921.
A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Fertsák Jenő
47 és államtudományi karán végezte. 1895-ben tette le az államvizsgát, Sopron vármegye szolgálatába lépett és alig 21 éves korában a vármegye közönsége megválasztotta a nagymartoni járás szolgabirájának. Röviddel utóbb járásának székhelye megválasztotta a vármegye törvényhatósági bizottságának tagjává, melynek, valamint legfontosabb albizottságainak azóta megszakítás nélkül tagja. Huszonöt évi vármegyei szolgálata alatt végigjárta a vármegyei ranglétre összes fokait; közben mint a savanyukuti gyógyfürdő fürdőbiztosa szerzett magának érdemeket vármegyéje e kies osztrák határmenti fürdőjének föllenditése körül. Mint a vármegyének sok éven át volt főjegyzője és mint helyettes alispán, ismételten vezette a vármegye adminisztrációját. A kommunizmus kitörésekor elhagyta Sopront és Ausztriába ment. Ott a Szmrecsányi-Sigray-Pallaviciniféle ellenforradalmi csoport tagja volt. A kommunizmus bukása után hazajött és azonnal a vármegye közigazgatásának élére állt; röviddel utóbb a kormány kinevezte Sopron vármegye és Sopron szab. kir. város főispán-kormánybiztosává. Midőn Haller István vallás- és közoktatásügyi miniszter, miután Cegléden is megválasztották, lemondott régi kerületének, a sopron-lövői kerületnek mandátumáról, Fertsák Jenő lemondott főispán-kormánybiztosi állásáról, a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának programmjával föllépett s képviselővé is választották Igen élénk, munkás részt vett mindiga vármegye és város társadalmi életében. Igazgatósági tagja, titkára, jegyzője volt a legfontosabb egyesületeknek: igy a vármegyei gazdasági egyesületnek, az irodalmi és művészeti körnek, a vármegyei kisdedóvóés gyermekmenhely-egyesületnek, a kat. konventnek, a városi magyar kisdedóvó egyesületnek és sok más kulturális, népnevelési, humánus és hazafias egyesületnek. Megszervezője és elnöke volt évek hosszú sora óta a sopronvármegyei kat. népszövetségnek, mely a szövetség egyik leghatalmasabb szervezet volt az egész országban. Szorgalmas munkása volt mindig a sajtónak is és kölönösen a falu kultúrájának emelése, közegészségügyének megjavítása, a kat. autonómia megvalósítása és az alsópapság illetményeinek rendezése érdekében kifejtett agilis munkássága,, tette nevét ismertté, főleg az Alkotmány olvasói előtt; e kérdésekben országos mozgalmakat is indított vármegyéje közgyűlési terméből és a vármegyének az ő indítványára e tárgyakban az országgyűléshez és a kormányhoz intézett föliratait a vármegyék egész sora lelkesen támogatta. Ez ügyekben ismételten felszólalt a bizottságokban és a nemzetgyűlésen is. A közigazgatási, igazságügyi és zárszámadásvizsgáló bizottság tagja.
