1920–1922. évi nemzetgyűlés Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyülési almanach 1920–1922. Budapest, 1921.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Fáy Gyula - Ferdinándy Gyula dr.

45 községébe érkező lázitó agitátor beszédét megakadályozta, Nagy Vince akkori belügyminisztertől dorgáló táviratot kapott. A kommün alatt teljesen távol tartotta magát minden mozga­lomtól egészen május l-ig, amikor is a vörös hadsereg vissza­vonulása után többed magával megszervezte az abonyi ellen­forradalmat. Három nap múlva azonban már menekülni kellett községéből és három napig álnéven bujkált a Dunántúl, mialatt a visszaérkezett vörösök gazdaságait teljesen kifosztották. A munkások ezrei kérésére vállalta a képviselőjelöltséget és a választások alkalmával Lévay Mihály püspökkel és Rassay Ká­roly volt államtitkárral szemben 1800 szótöbbséggel képviselővé választották kisgazdapárti programmái. Mandátumát petícióval támadták meg, de a biráló-bizottság végleg igazolta. A véderő­és mentelmi-bizottság tagja. Fáy Gyula. (Feled.) * 1866-ban született Budapesten. Középiskoláit a fővárosban végezte, majd jogi tanulmányokat folytatott s államtudományi doktor lett. 1877-ben Pest vármegye szolgálatába lépett, mint tiszteletbeli aljegyző s 1895-ig a vármegye szolgálatában maradt. 1891-ben^ fogalmazói ranggal a földmivelésügyi minisztériumba került. 0 alkotta meg a most is érvényben lévő cseléd- és munkügyi szabályrendeletet. Később c. titkár lett. Mikor 1900­ban felállították országos gazdasági cseléd- és munkáspénztárt, annak élére került, mint az intézmény ügyvezető igazgatója. Az erre vonatkozó alaptörvényeket ő készítette. Később minisz­teri tanácsossá, majd h. államtitkárrá léptették elő. Az általános választások alkalmával a feledi kerület kisgazdapárti program­mal egyhangúlag képviselővé választották. Utóbb á pártból a disszidensekkel kilépett. Az egységes kormányzópárt fennálása alatt annak alelnöke volt. A földművelési, igazolási, állandó, könyvtári és munkaügyi bizottság tagja. Ferdinándy Gyula dr. (Garbócbogdány.) 1873-ban született Kassán, ahol atyja főispán volt. Közép­iskoláit Kassán végezte, majd a budapesti egyetemen folyta­tott jogi tanulmányokat, amelyeknek befejezése után közigaz­gatási pályára lépett. 21 éves korában Abauj megyében szolga­bíró lett. 1906-ban a vármegye I. aljegyzőjévé, majd főjegyző­jévé választották meg. Főjegyző korában a vármegye élén

Next

/
Oldalképek
Tartalom