1920–1922. évi nemzetgyűlés Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyülési almanach 1920–1922. Budapest, 1921.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Ernszt Sándor

41 munkálkodását, a maguk számára akarták biztosítani tudományos készültségét és megbízták egy, a főváros ellátását célzó nagy kertészeti telep megszervezésével. Ereky nem vállalta a megbízást, de annak elfogadását oly módon kezdték tőle követelni, hogy kénytelen volt Bécsbe menekülni. A kommün után a Friedrich-kormány közélelmezési minisztere lett. A nemzetgyűlésbe Kaposvár küldte be a Keresztény Nemzeti Egyesülés programmjával. Később a Friedrich István vezetése alatt álló jobboldali ellenzék egyik vezetője volt. Utóbb a királykérdésben elfoglalt álláspontja miatt a Friedrich-pártból is kilépett és pártonkívüli maradt. Közgazdasági és pénzügyi kérdésekben feltűnést keltő beszédeket mondott. Az Országos Központi Hitelszövetkezetről szóló törvényjavaslat tárgyalásánál benyújtott határozati javaslatával, amelyet a nemzetgyűlés Korányi Frigyes báró akkori pénzügyminiszter ellenzése dacára elfogadott, előidézője volt a pénzügyminiszter bukásának. Kitűnő debatter, a parlamenti ellenzék egyik legharcosabb tagja. Feltűnést keltettek Hegedűs pénzügyminiszter pénzügyi politikájáról mondott éles bírálatai. Fővárosi bizottsági tag. A közgazdasági, közlekedésügyi, vízügyi, mentelmi és igazolási állandó bizottság tagja. Ernszt Sándor. (Ipolyság.) Galgócon született, 1870 április 21-én. Középiskolai tanulmányait Galgócon, Nagyszombaton és Esztergomban végezte, egyetemi tanulmányait pedig a budapesti tudományegyetem hittudományi karán. ' 1897-ben kánonjogi doktorrá ' avatták. Tanulmányai befejeztével a papi pályára lépett, egyideig Pozsonyban lelkészkedett, ahol résztvett a „Pressburger Tagblatt" megalapításában és szerkesztésében is. Még 1897-ben alapította meg az „Országos Néplap" cimü hetilapot, melynek szerkesztője volt. Ugyanez időben titkára lett az országos néppártnak s Budapestre költözve az Angol kisasszonyok intézetében vállalt hittanári állást, egyidejűleg végezve az Alkotmány adminisztrátori teendőit is. Ismételten beutazta Németországot és Olaszországot, valamint a közel Keletet. 1900-ban XIII. Leó pápa titkos kamarássá nevezte ki. 1898-ban jelent meg „Kamat" és 1921-ben „A keresztény nemzeti politika egy éve" cimü munkája. A Szent István Akadémia és a Történelmi Társulat tagja. 1901-ben időközi választáson lett tagja az országgyűlés képviselőházának a privigyei kerület néppárti mandátumával. Az 1905-iki általános választásokon kisebbségben maradt Galgócon, az 1906-iki választásokon azonban a várnai kerületben néppárti programmal újra meg-