1920–1922. évi nemzetgyűlés Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyülési almanach 1920–1922. Budapest, 1921.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Dr. ifj. Erődi-Harrach Béla

42 választották. 1910-ben kisebbségben maradt. Még 1908-ban megszervezte a katolikus népszövetséget, melynek vezérigazgatója és tényleges vezetője volt. Az összeomlás után, mikor Zichy Aladár gróf és Rakovszky István teljesen Visszavonultak a politikai élettől, ő volt a néppárt vezetője. Károlyi Mihály gróf ismételten érintkezésbe lépett vele, politikai céljainak megnyerni azonban nem tudta, ellenkezőleg, Ernszt tevékeny részt vett az úgynevezett polgári blokk -megalakításában, mely a néppárton és az agrárpárton kivül Lovászyékat és Heinrich Ferenc polgári pártját is magában foglalta. A proletárdiktatúra kikiáltása váratlanul érte a blokkot, mikor a választási előkészületek és a jelölések már megtörténtek. Ernszt Sándor csak az utolsó pillanatban tudta meg, hogy minden összeomlott. A diktatúra zaklatásai elől hamarosan menekülni volt kénytelen. Bécsbe ment, ahol élénk részt vett az ellenforradalmi kormány tevékenységében. A diktatúra letörése után részese volt a keresztényszociális gazdasági párt megalapításának, mely a régi néppárt tradicióinak letéteményeseként alakult meg s mely később a keresztény nemzeti párttal fuzionálva a keresztény nemzeti egyesülés pártjává alakult át Ennek kebelében vett részt a választási mozgalmakban is. 0 maga Ipolyságon kapott mandátumot. A Hegedűs Lóránt pénzügyminisztersége alatt alakult Országos Pénzügyi. Tanács tagja. Többször szólalt fel a nemzetgyűlésen főleg közgazdasági kérdésekben és házszabályügyekben. Pártjának egyik legtekintélyesebb tagja. Elnökhelyettese az összeférhetetlenségi állandó bizottságnak, tagja a pénzügyi, munkásügyi, külügyi, igazolási állandó és zárszámadásvizsgáló bizottságnak. Fővárosi bizottsági tag. Dr. ifj.- Erődi-Harrach Béla. (Szalárd.) 1882-ben született Kunmadarason Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Egyetemi tanulmányait a budapesti, berlini és hallei egyetemeken végezte. A gazdasági és társadalmi kérdések már kora ifjúsága óta foglalkoztatták. Németországban Wagner, Schuster és Konrád professzorok tanítványa volt és különösen agrárpolitikai irányban folytatott tanulmányokat. Egyetemi hallgató korában két német előadást tartott Halléban. A kis- és nagyüzem jövőbeli alakulása a mezőgazdaságban cimen, Kautzky Die Agrarfrage cimü munkájával polemizálva. Egyetemi tanulmányai befejeztével Németországban, Hollandiában és Belgiumban folytatott gazdaságpolitikai tanulmányokat. Emellett a gazdaságtudomány etikai kapcsolatait vizsgálta s erről a kérdésről Halléban több előadást tartott. Erre vonatkozó nagyobb