1920–1922. évi nemzetgyűlés Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyülési almanach 1920–1922. Budapest, 1921.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Bernolák Nándor

22 választásnál (1915) egyhangúlag őt választották az egyetem rektorává. É tisztében megalkotta az egyetemi diákasztalt (Mensa Academica), az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület internátusát, a Szent László kollégiumot, megszervezte a debreceni Uniyersity Extensiont, életre hivta az Egyetemi Kórházegyesületet s az ifjúság önképzését és segélyezését szolgáló Egyetemi Kört. Ugyanekkor nagy lendületet biztosított a debreceni egyetem nagyarányú kiépítésének. 1917-;ben a jog- és államtudományi kar dékánja lett. A forradalom kitörése után ismételten követelte a jogrend és főképpen a parlamenti kormányzás helyreállítását, az ország területének hatályos védelmét, a közszabadságok megóvását. Ezért ugy a Károlyi- és Berinkeykormány, mint a munkástanács üldözni kezdték, házkutatásokkal zaklatták s tanári működése elé is nehézségeket gördítettek. A kommunista korszakban túszként elfogták (1919 április 19.)^ Budapestre hurcolták, hetekig több letartóztatási intézetben tartózkodott s csak június közepén bocsátották szabadon. Debrecenbe visszakerülve, az akkor ott dúló román visszaéléseket dr. Hector Muaro angol orvos utján a békekonferencia s az angol közvélemény elé juttatta. Ugyanekkor előkészítette a társadalom ellentállásra kész megszervezését s több nyilvános gyűlésen is állást foglalt a visszaélések ellen. 1909 december 20-án éjjel a román parancsnokság által kiküldött csapat lakásán házkutatást tar,tott, majd őt is a katonai bíróság elé állította. Később elfogatóparancsot adtak ki ellene, de az elfogatást sikerült elkerülnie.. A nemzeti hadsereg bevonulása után a debreceni IV. választókerület polgárai felkérték, hogy vállaljon Jíépviselői megbízást. A felhívásnak eleget tett s június 14-én a Keresztény Nemzeti Egyesülés programmjával képviselővé meg is választották. Bernolák Nándor nagyobb irodalmi tevékenységet fejtett ki. Nagyobb munkái: Az esküdtekhez intézett kérdések, tana (1902). A .semmiségi panasz (1902). A büntetőtörvény előfeltételei (1902). A visszaesés politikai és dogmatikai szempontból (1903). Büntetőtörvények és büntető novella (1908). A tévedés tana a büntetőjogban (1911). Büntető jogszabályaink gyűjteménye (1915 és 1918). Élénk tevékenységet fejtett ki a Magyar,Jogászegyletben és a Nemzetközi Büntetőjogi Egyesület magyar csoportjában. Résztvett több külföldi tudományos kongresszuson- is; így Münchenben, Parisban, Antwerpenben és Brüsszelben. A nemzetgyűlésen igazságügyi és egyetemi kérdések tárgyalásában vett részt,; nagy feltűnést keltettek a botbüntetésrol; és a numerus claususról tartott beszédei. Az utóbbi törvényt az ő módosításával fogadták el. A Bethlen kormányban népjóléti miniszter lett. A munkásbiztositás reformjáról szóló törvényjavaslatot átdolgozta. A javaslat már a legközelebbi nemzetgyűlés elé kerül.