1920–1922. évi nemzetgyűlés Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyülési almanach 1920–1922. Budapest, 1921.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Gróf Bethlen István

23 Gróf Bethlen István (Hódmezővásárhely II. választókerület.) M. kir. miniszterelnök. Az erdélyi magyarság vezére, régi erdélyi főúri családból származik, melynek ősei között szerepel .Bethlen Gábor erdélyi fejedelem, a protestantizmus hires védője, a svédek egykori szövetségese. Ő maga Bethlenben született 1874-ben. Tanulmányait erdélyi protestáns iskolában kezdette meg, majd a bécsi Teréziánumban folytatta, jogi tanulmányait külföldi és budapesti egyetemeken végezte, ezenkívül elvégezte a magyaróvári gazdasági akadémiát is. Sokat utazott Európa összes államaiban és Amerikában is. Politikai pályafutását, valamint családi életét is vallásos puritanizmus hatja át, egész egyéniségét nemes és felelősségteljes konzervativizmus jellemzi. Erdély különleges helyzetének hatása alatt erős nacionalizmus fejlődött ki benne és ezért kezdettől fogva azokhoz a politikai irányokhoz vonzódott, amelyek Magyarország függetlenségének kivívását tűzték ki célul. Ezért nem csatlakozott a gróf Tisza vezetése alatt álló munkapárthoz, hanem egész különleges helyzetet foglalt el a Tisza és Andrássy-csoport között. Már a háború előtt is minden idejét Erdély ügyei foglaltál? el s ennek nézőpontjából Ítélte meg a bel- és külpolitikai helyzetet. Mindig kerülte a lármás szereplést és inkább politikai eszményeinek élt, a kicsinyes politikai pártviszonyoktól távol tartotta magát és pártok feletti tekintélyénél fogva gyakran kérték fel közvetítő szerepre. Ezt a szerepét és tekintélyét megőrizte a magyarságot ért súlyos forradalmi válságok alatt is, sőt akkor a nemzet bizalma spontán és fokozottabban fordult feléje, mert megérezte benne az önzetlen energikus, hivatott vezért. Különösen az elnyomás alatt sínylődő erdélyi magyarság tekint feléje nagy szeretettel és bizalommal, mert nemcsak szenvedéseiknek megértő osztályosát, de ügyüknek legbuzgóbb oltalmazóját is látják benne. Károlyinak a kommunizmusra vezető lelketlen és hazárd politikáját éber aggodalommal kisérte; Kun Béla uralomra jutása után menekülni volt kénytelen. Az ő kezdeményezésének és energikus közreműködésének volt köszönhető, hogy a szegedi ellenforradalmi kormány megalakult, amelynek bécsi képviselője volt. A kommunizmus bukása óta egyetlen ambíciója volt az erdélyi magyarság ügyét szolgálni, mégis a képességei iránt érzett bizalom oly mértékben nyilvánult meg irányában, hogy Sir Georg Clerk tárgyalásai alkalmával ismételten miniszterelnökként emlegették. Mint a békedelegáció tagja Neuilly-ben rendkívül értékes és hasznos szolgálatot tett az országnak. Hazatérve a tiszántúli választások alkalmával a kisgazdapárt támogatásával pártonkívüli programmal fellépett, de Tasnádi Kovács Józseffel szemben