1920–1922. évi nemzetgyűlés Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyülési almanach 1920–1922. Budapest, 1921.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Tomory Jenő

151 vazta, amiért ugy ő, mint kisgazdapárti minisztertársa, nagyatádi Szabó István felajánlották lemondásukat, ^ a minisztertanács azonban a lemondást nem fogadta el. Minisztersége aladt adta ki a kormányzó az amnesztiarendeletet. Ferdinándy Gyulának 1921 elején történt lemondása után a belügyminiszteri tárcát is 5 vette át s azt egészen a Bethlen-kormány megalakulásáig viselte. Belügyminisztersége alatt készítette el a mozirendeletet, amely ugy a nemzetgyűlésen, mint a sajtóban élénk vitára adott alkalmat. IV. Károly király húsvéti budapesti tartózkodásakor tett intézkedései körül keletkezett legújabban Beniczky Ödön ismert mentelmi ügye. Tomory Jenő. (Csenger). Született Hódmezővásárhelyen 1872 junnius 13-án. Középiskoláit Szegeden végezte s 18 éves korában a hírlapírói pályára lépett. A „Debreczeni Ellenőr„-nél kezdte meg irói munkásságát, ahol Gáspár Imre és Rudnyászky Gyula csakhamar

; felkarolták a fiatal, tehetséges költőt, akinek szép és formás verseit, valamint színházi kritikáit nagy elismeréssel honorálták a debreceniek. Mint egész fiatal embert választották meg városi képviselőnek Kecskeméten s tagja volt a közigazgatási bizottságnak is. Kecskemét város közéletében hosszú éveken keresztül vezetőszerepet játszott és felelős szerkesztője volt a Függetlenségi és 48-as párt hivatalos organámának a „Függetlenség cimü napilapnak, amely azután később tulajdonába ment át. Huszonöt éve szerepel már a magyar közéletben. Mindig a függetlenségi és 48-as eszmék lelkes harcosa volt. Színes, formás, publicisztikai cikkeivel csakhamar föltűnt, amiért a legkiválóbb magyar politikusok Ugrón Gábor, Bartha Miklós, Holló Lajos, Bartók Lajos stb. meleg barátságukba fogadták a fiatal politikust. Több izben megkínálták mandátummal, ez elől azonban mindig szerényen kitért. Irodalmi munkásságát, mint tárcaíró a „Budapesti Hírlapnál" kezdte s csakhamar igen kedvelt tárcaírója lett az összes budapesti napilapoknak többek között tizesztendeig állandó tárcaírója volt a „Magyarozszágnak". Megjelent önálló kötetei: „Mese egy szomorú asszonyról" elbeszélések (1899), „Havasi történet" elbeszélések (1900), „Szárhegyi galambok" elbeszélések (1905), „Egy család drámája" regény (1907). Sajtó alatt ,van a „Fehér asszony" elbeszélések, „Három kis regény" és "Adrienne" cimü verseskötete, melyek őszre fognak napvilágot látni. Irt több népszínművet a „Miria" cimü társadalmi tragédiájának a Mészáros-féle akadémiai pályázaton elismerésben volt része. Iro-