1920–1922. évi nemzetgyűlés Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyülési almanach 1920–1922. Budapest, 1921.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Szalánczy József - Dr. Szádeczky-Kardoss Lajos

138 Mihály bölcseleti művét és a Rákóczi kor jellemzését (1906); A székely határőrség történetét; Az Apafiak sírboltja és hamvai cimü művét: A M.Tud.Akadémia 1909-ben rendes tagjai sorába választotta. A kolozsvári egyetem részéről sürün érték a kitüntetések és megtisztelő megbízatások. Az 1896/7. tanévre a bölcselet-, nyelv- és történettudományi kar dékánjává választotta. Ekkor irta „Erdély történeti hivatása a magyar nemzet és állam fenntartása körül" cimü tanulmányát. Az 1910/11. tanévre az egyetem rektorává választatván, székfoglaló értekezését „A magyar kultúra nemzeti hivatásáról" tartotta. 1911-ben kiadta rectori beszédeit, melyeket az egyetemen a doktoravatások alkalmával tartott. Még egy ízben volt a bölcsészeti kar dékánja. Időközben résztvett egy balkáni tanulmányúton s leirta „Utazását Dalmácia, Hercegovina és Boszniában" (Erdély 1911). Résztvett az egyetem és a M. Tud. Akadémia képviseletében a berlini és hamburgi, majd késöbb a londoni (windsorri és oxfordi) történelmi kongresszuson, közben pedig a krisztiániai egyetem alapításának századik évforduló ünnepén s ez alkalommal beutazta Dániát, Norvégiát, Svédországot s Németország keleti részét. 1911-ben Dél-Olaszországban tett tanulmányutat, majd ismételve Felső-Olaszországban járt. 1913-ban az Országos Iparegyesület megbízásából megírta és kiadta „Iparfejlődés és a céhek története Magyarországon" cimü munkáját két kötetben. 1915-ben tanulmányt irt „Bethlen Gábor és Trencsénvármegye" cimen s kiadta Bethlen Gábor leveleit Illésházy Gáspárhoz. (1619—1629.) Végül befejezte „A székelyek története" cimü nagy munkáját három kötetben s bemutatta a M. Tud. Akadémiában 1920 tavaszán. Sajtó alatt van „A székely puccs, székely légió szervezése az orosz-török háborúban 1877-ben". A világháborúban tevékeny részt vett. Mint hadtörténetiró engedélyt kapván a harcterekre menni, 1915-ben a magyar hadakkal bejárta az orosz-lengyel harctereket s élményeit megírta és kiadta a hírlapokban s „Przemysltől Brest-Litowskig" cimü kötetében (1916). Az erdélyi harctereken szerzett tapasztalatait leírta a hírlapokban, „A szebeni csata" majd a „A brassói csata" leírása megjelent a „Magyar Figyelő"-ben (1917), „Uziszorosban" a Turisták Lapjában (1917). 1917 nyarát az elfoglalt Bukarestben töltötte a háború előzményei és okai tanul- mányozásával. 1917 őszén bejárta a balkáni harctereket Szerbiában, Montenegróban, Albániában s „A Rigómezei csaták"-at leirta (a V. U. 1917). A háborús előadások sorozatában felolvasásokat tartott Kolozsvárt, Budapesten, Fiúméban, Tordán, Nagyszebenben. Ezeknek egyik terméke a „Legyelmagyar érintkezések története" stb. stb. A székely nemzetgyűlésen Marosvásárhelyen 1918 november 28-án felolvasást tartott „A székely nemzet jogáról".