1920–1922. évi nemzetgyűlés Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyülési almanach 1920–1922. Budapest, 1921.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Prohászka Ottokár

103 gazdaköröket, Aldebrőn pedig 1910-ben hitelszövetkezetet létesített. A Magyar Gazdaszövetség 1907-ben a szövetkezeti ügy fejlesztése körül elért sikereiért elismerőoklevéllel tüntette ki. 1902 óta községi képviselőtestületi, 1909 óta megyei törvényhatósági bizottsági tag. A hevesmegyei kisgazdák és földmívesek politikai szervezését több gazdatársával együtt 1909ben kezdte meg. 1919 szeptember 17-én, mint a kisgazdatársadalom egyik vezető egyéniségét a kommunisták Mayer Jánossal együtt a forradalmi törvényszék elé állították. Bizonyítékok hiányában szabadonbocsátották ugyan, de az egész idő alatt szigorú felügyelet alatt tartották. A kommün bukása után nyomban élére állt a kisgazdák és földmivesek szervezkedésének. A pétervásárai kerület 2000 szótöbbséggel választotta képviselőjévé. A földmivelési és zárszámadási bizottság tagja. Prohászka Ottokár. (Székesfehérvár.) 1858 október 10-én született Nyitrán. Középiskoláit Losoncon, Nyitrán, Kalocsán és Esztergomban, a teológiát Rómában végezte, 1881. évben a filozófia és teológia doktora lett, ugyanebben az évben szentelték pappá. 1881-ben káplán volt Esztergomban, később ugyanitt líceumi tanár, 1884-ben teológiai tanár, 1890-ben egyúttal lelki igazgató. 1887-ben a Magyar Sionnak társszerkesztője, 1895-ben az Esztergom cimü politikai hetilap szerkesztője lett. 1904 márciusában a király a budapesti hittudományi kar ny. r. tanárává nevezte ki, 1905 október 17-én székesfehérvári püspök lett. „Galléros felöltőben, kezében breviáriumát és esernyőt hozva gyalog jött be Fehérvárra — írja róla egyik életrajzirója. — Apró klikkek játszadoztak itt a porban, de az uj püspök megjelenésével mintha tisztító szélroham vonult volna végig a városon. Beszélt híveihez, s lassan kinyilatkoztatásnak vettük szavait, eszményképünk lett az apostol, s éreztük, hogy boldogító feladatunk e kinyilatkoztatást fölérteni, s az eszményképhez hozzáidomulni". A régi város szűklátókörű embereit nevelte, megtanította őket látni, érezni a mélységeket. Megismertette velük a társadalmi és gazdasági kérdéseket. írásaival, példaadásával egy uj szocializmust teremtett, a gyűlöletet ébresztő internacionalizmus helyett a szeretet szocializmusát. Egész társadalmi programot adott. 1916-ban a Magyar Gazdaszövetség közgyűlésén a demokratikus birtokpolitikát sürgeti. A hadból visszatérteknek és az Amerikából visszavándorlóknak akar földet juttatni a nagyobb birtokok földarabolása által, hogy a jövőben ne legyen kénytelen egy magyar se itt hagyni az országot. Ne a