1920–1922. évi nemzetgyűlés Vidor Gyula, szerk.: Nemzetgyülési almanach 1920–1922. Budapest, 1921.

A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Dr. Pröhle Vilmos

109 pénzé, a tőkéé legyen a föld, hanem joga legyen a munkásnépnek ahhoz, hogy földet kaphasson, — mondta akkor. Szózatát, amely nagy feltűnést keltett akkoriban megismételte a főrendiházban is, ahol különben többször szólalt fel a választójog kiszélesítése és a demokratikus birtokpolitika érdekében. Egyike a legkiválóbb egyházi szónokoknak. Különféle folyóiratokban és lapokban napvilágot látott számos cikkén kivül 1902-ben jelent meg Föld és Ég cimü munkája, amelyről egyik bírálója azt mondja, hogy a legmerészebb magyar hősköltemény. 1903-ban látott napvilágot A diadalmas világnézet cimü műve, a „legtökéletesebb filozófia-költemény", 1908 ban Elmélkedések az evangéliumról cim alatt egy nagy kötet prózában irt lirai költeménye jelent meg. Stílusban és a gondolatok költőiségében vetekedik vele a Világosság a sötétségben cimü munkája. Egyéb önálló művei: Isten és a világ különös tekintettel a természettudományokra, Szentséges Atyánknak, XIII. Leónak beszédei és levelei, Harc a félszegségek ellen, Keresztény bűnbánat és bűnbocsánat (Horváthféle jutalommal kitüntetve.) A politikai életben 1919-ig nem szerepelt. A proletárdiktatúra bukása után azonban a keresztény nemzeti irányzat megalapozásában igen tevékeny részt vett. Az 1920. januári választásokon Székesfehérvárott a Keresztény Nemzeti Egyesülés pártjának programmjával föllépett és miután ellenjelöltje nem volt, egyhangúlag a kerület képviselőjévé választották. Amikor gróf Teleki.Pál, illetve gróf Bethlen István kezdeményezésére a Keresztény Egyesülés pártja és a Kisgazdapárt az egységes kormányzópártot megalakították, a párt elnökévé választották meg, amely tisztét a párt kettészakadásáig viselte. A nemzetgyűlésen számos törvényjavaslat tárgyalásánál tartott nagyszabású felszólalásokat. A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A nemzetgyűlés közoktatásügyi és közgazdasági bizottságának tagja. Dr. Pröhle Vilmos. (Debrecen II. kerület.) 1871 október 29-én született Füteleken, Vas vármegyében, ahol aiyja gazdatiszt volt. Középiskolai tanulmányait a soproni ág. hitvallású evang. líceumban végezte. Mint VIIí. osztályos vezetője volt a Kiss János által 1791-ben alapított Ifjúsági Zvíagyar Társaságnak. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte 1891—1895-ig. Középiskolai tanári oklevelet szerzett német és francia nyelvből és irodalomból, tudori oklevele török-tatár nyelvészetre, perzsa nyelvre és irodalomra, és indogermán összehasonlító nyelvészetre szól. 1895—96-ban szolgálta le önkéntesi évét. 1896—97-ben Késmárkon,