1910–1918. évi országgyűlés Vásárhelyi Ferenc, szerk.: magyar Országgyűlés 1910–15. Budapest 1910.

Főrendiház - IV. Az evangélikus református, továbbá az ágostai hitvallású evangélikus és az unitárius egyház méltóságai, illetve hivatalnokai - Baksay Sándor - Baltik Frigyes

32 démián a bölcsészeti és politikai tudományok tanára lett. Pápai tanárkodása idején, 1874-ben nőül vette Kluge Matildot, 1888-ban ácsi ev. ref. lelkészszé, 1896-ban pedig a dunántúli ev. ref. kerület püspökévé és a komáromi ev. ref. egyház lelkészévé választatott meg. A főrendiházba 1903. december 20~án hivatott meg. 1909. június 8-án ünnepelte meg a dunántúli ref. egyházkerület Antal Gábor püspökének 40 éves tanári és lelkészi működése évfordulóját, amely alkalommal Ő cs. és apóst. kir. Felsége őt a Ferenc József-rend nagykeresztjének adományozásával tüntette ki. (Budapest, VII., Metropol-szálloda. — Komárom.) BAKSAY SÁNDOR, a dunamelléki ev. ref. egyházkerület püspöke. 1832-ben született Nagy-Peterden, Baranyamegyében. Atyja ref. tanító volt. Alsó iskoláit Csurgón végezte, majd a kecskeméti kollégiumba került. Tanulmányait meg kellett szakítania a kitört szabadságharc miatt, s csak annak lezajlása után térhetett vissza Kecskemétre, ahol teológiát és bölcseletet tanult, 1855-ben Halason lett tanár. Itt házasságra lépett Hetesy Viktóriával, s ugyancsak itt kezdte meg irodalmi működését, iegtöbbnyire egyházi folyóiratokban. Irodalmi működésével akkor kezd feltűnni, mikor Lucanus Pharsaliájának lefordításával a Magyar Tud. Akadémia pályadiját nyeri el. Ezután Csanád választja meg papjának 1862-ben, majd 1866-ban a kunszentmiklósi egyház papja lett. Ekkor kezdte irodalmi tevékenységét jobban kifejteni. Sokat irt a Vasárnapi Újságba, majd könyvbe gyűjtötte össze nagyobb munkáit. Nevezetesebbek a „Gyalog ösvény" és „Szederindák". A Kisfalüdy-társaság 1872-ben tagjává, majd a Magyar Tud. Akadémia 1884-ben levelező tagjává, 1903-ban pedig rendes tagjává választotta. Egyik legértékesebb munkáját, az „Iliász" magyar fordítását az akadémia adta ki 1901-ben. Irodalmi dicsőségével együtt egyháza is mindinkább kifejezi szeretetét és elismerését nagynevű lelkészének. A solti egyházmegye 1878-ban főesperesévé, majd a közbizalom 1904. január 17-én a dunamelléki ref. egyházkerület püspökévé választotta. (Kunszentmiklós, Pestmegye.) BALTIK FRIGYES, dunáninneni ág. ev. egyházkerületi püspök. Született a hontmegyei Bagonyán, 1834. július 24-én, mint az ottani tanító fia. Elemi oktatást atyjától nyert. Középiskoláit Selmecbányán, teológiai és filozófiai, klasszika-filológiai tanulmányait pedig Pozsonyban, Bécsben, Halléban és Baselben végezte. Nagyobb utakat tett Németországban és Svájcban. Előbb a bagonyai népiskolánál tanítóskodott, majd 1859-ben a besztercebányai gimnázium tanárává neveztetett ki, ahol tanársága utolsó évében igazgató, is lett. 1870-ben Liptószentmiklóson lelkészszé választották. 1872-ben egyházi tanfelügyelő, majd alesperes, 1876-ban pedig főesperes lett a liptói esperességben.