1910–1918. évi országgyűlés Vásárhelyi Ferenc, szerk.: magyar Országgyűlés 1910–15. Budapest 1910.

Főrendiház - IV. Az evangélikus református, továbbá az ágostai hitvallású evangélikus és az unitárius egyház méltóságai, illetve hivatalnokai - Zelenka Pál - Gyurátz Ferenc

33 Az esperesség egyházi és iskolai ügyeit a legnagyobb buzgalommal látta el. 1874-ben vezetője lett a dunáninneni ág. ev. egyházkerület gyámintézetének, 1898-ban pedig a magyarhoni egyetemes evang. egyh. gyámintézet elnökének lett megválasztva, mely hivatalában 1904-ig maradt meg. Ugyancsak a dunáninneni kerület választotta püspökévé is 1890-ben. 1896 óta az egyetemes ev. egyházi közgyűlésnek társelnöke. Jeles egyházi iró. Kiváló része volt az uj zsinati törvények meghozatalában. 1895-ben a balassagyarmati ág. ev. hitközség lelkészévé választotta, s ennek következtében a püspökség székhelye is oda helyeztetett át. A főrendiházba 1894-ben hivatott meg. A millenniumkor a II. oszt. vaskorona-renddel tüntettetett ki, 1897-ben pedig a rostocki tudományos egyetemen a hittudományok tiszteletbeli doktorává avattatott fel. (Budapest, VIII., Pannónia-szálloda. — Balassagyarmat.) ZELENKA PÁL, a tiszai ág. ev. egyházkerület püspöke. A nógrádmegyei Csehbrezón született 1839. augusztus 19-én, régi nemesi és papi családból. A Zelenkák Ziska hadaival jöttek Magyarországba, s egyik őse Mátyás király fekete seregébe állott be és itt maradt állandóan. Középiskoláit Aszódon, majd Selmecen és Pozsonyban végezte, s ugyancsak Pozsonyban tanulta a hittudományokat is. 1859-ben a jénai egyetemre ment, majd visszatérve, nevelő lett egy előkelő nógrádmegyei családnál. Érdekes adata életének, hogy már mint egyszerű házi preceptor olyan közkedveltségnek örvendett a megyében, hogy a törvényhatósági bizottság tagjává választották. Már 1862-ben Székács szuperintendens mellett segédlelkész lett, két évvel később pedig az albertiirsai egyház választotta meg lelkészévé. 1866 február 20-án Miskolcon lett lelkész, s azóta állandóan ennek az egyháznak kötelékébe tartozik. 1874-ben egyházkerületi jegyzővé választatott, mely hivatalt tizenkét éven keresztül viselte. 1883-ban elnöke lett a kerületi pénztárakat kezelő bizottságnak és egyéb tanügyi bizottságoknak is. 1865-ben egyházi elnöke lett az egyetemes gyámintézetnek, amelynek érdekében széleskörű tevékenységet fejtett ki és az irodalmi téren is munkálkodott számos emlékirattal, monográfiával és egy, az ügy érdekében szerkesztett lappal. A főrendiháznak most másodízben tagja. Először az egyházpolitikai törvények miatt leköszönt és lemondott a püspökségről is, hogy uj választásnak vesse alá magát. Ekkor hivei újból egyhangúlag megválasztották. 1865-ben nőül vette oszlári Baloghy Lenkét, egy nógrádmegyei régi nemesi család sarját. (Bpest, I., Uri-utca 42. szám. — Miskolc.) GYURÁTZ FERENC, a dunántúli ág. hitv. ev. egyházkerület püspöke. Született 1841. április 30-án a sopronmegyei Alsó-Bük községben. Szülei Gyurátz János és Mesterházy Terézia szegénysorsu köznemesek voltak, kik mint földmives emberek csekély kis földecskéjüknek szerény