1910–1918. évi országgyűlés Vásárhelyi Ferenc, szerk.: magyar Országgyűlés 1910–15. Budapest 1910.

Képviselőház - I. Magyarországi képviselők - Ráth Endre - Rednik Gábor - Reök Iván

259 szivét. Munkái 16 kötetben összegyűjtve is megjelentek és nagy sikert arattak. Különösen kiválik „Elnémult harangok" cimü regénye, mely a románok részéről fenyegető veszedelmet mutatja be hatalmas színekkel. Ezt a regényét Malonyai Dezsővel drámává is átdolgozta és a Nemzeti Színház műsorán állandóan szerepel. Sok sikerhez jutott mint vígjátékiró is. Hosszabb időt töltött külföldön is. Szerkeszti a Kakas Márton cimü élclapot. 1892-ben a Petőfi-társaság tagjául választotta. 1897 óta tagja a K'sfaludy-íársaságnak is. Kossuth Lajos születésének századik évfordulójára gyönyörű imát irt, melyet országszerte szavaltak; nagyon népszerű Rákóczi-riadója is, melyet a kuruc felkelés emlékére irt. A képviselőháznak 1901 óta tagja. Választása egyhangú volt. RÁTH ENDRE. (48-as Justh párti. — Kézdivásarhely kerület.) Dunaföldváron, 1877. június hó 17-én született. Középiskoláit a budapesti II. ker. főgimnáziumban, jogi tanulmányait pedig a budapesti egyetemen fejezte be s itt szerezte meg a jogi és államtudományi tudori fokot is. 1898. év végén Kossuth Ferencnek s egyúttal a Kossuth-pártnak is titkárává lett. A képviselőházba 1902. április 16-án, időközi választáson Kézdivásarhely városa választotta be. 1910-ben egyhangúlag választották meg ugyanott. REDNIK GÁBOR. (Nemzeti munkapárti. — Belényes kerület.) Született Nagyváradon 1856. május 8-án. A gimnáziumot, valamint a jogot Nagyváradon végezte. A jogi, illetve államtudományi államvizsga letétele után mint ügyvédjelölt 1883. év június hó 30-ig, a nagyváradi ügyvádi kamaránál volt bejegyezve. 1883. év július 1-től 1883. év december hó 30-ik napjáig Biharvármegyénél közigazgatási gyakornok, 1883. év végével az általános választások alkalmával szolgabírónak választották, 1895-ben pedig főszolgabírónak választották meg. Ebben a minőségben működött 1910-ig, megválasztásáig. Tagja Biharmegye törvényhatósági bizottságának. Lukácsiu Lászlót, a híres nemzetiségi képviselőt buktatta ki 2150:967 szavazataránynyal. REÖK IVÁN. (48-as Kossuth-párti. — Tápé kerület.) Született 1855-ben Békésmegyében. Anyai nagyatyja Omaszta Zsigmond volt, ki a szabadságharc alatt Békés vármegyének egyik követe volt. Édesatyja Klauzál Gábornak, az első független minisztérium kereskedelmi miniszterének titkára volt és élénk részt vett a szabadságharc ügyének intézésében is. Iskoláit a zürichi egyetemen végezte, ahol mérnöki oklevelet nyert. 1887-ben hazajőve, állami szolgálatba lépett, a szegedi árvíz után 1879-ben Szegedre került mint a szegedi m. kir. folyammérnöki hivatalhoz beosztott mérnök, majd egy 17*