1910–1918. évi országgyűlés Vásárhelyi Ferenc, szerk.: magyar Országgyűlés 1910–15. Budapest 1910.

Képviselőház - I. Magyarországi képviselők - Richter János - Rohonyi Gyula - Rónay Antal

260 évre rá annak főnöke lett s mint ilyen tevékeny részt vett a Tisza völgyének ármentesitésében. E hivatal élén maradt egészen 1906. év végéig, amikor a tápéi kerület választotta meg képviselőjének. Most másodszor választották meg. Reök 920, ellenfele Spilka Antal 629 szavazatot kapott. RICHTER JÁNOS. (Néppárti. — Alsókubin kerület.) 1872. február 8-án született Iglón. A középiskolai tanulmányokat Iglón végezte el. A theologiát Szepeshelyen hallgatta. Liptó-, Árvaés Szepesmegyében 6 évig volt káplán. 1899 óta plébános Árva-Újfalun. Megyebizottsági tag. Megyéjében egy igen szépen virágzó szövetkezetet létesített. Bulla György volt főispánnal szemben 2030 szóval 1462 ellen választották meg. ROHONYI GYULA. (Nemzeti munkapárti. — Losonc kerület.) Született 1852 július 28 án Glozsánon, Bácsmegyében. Középiskoláit Szarvason és Budapesten, jogi tanulmányait Budapesten végezte 1877-ben ügyvéd lett. Bácsmegyének 1881 óta tiszteletbeli főügyésze. 1893 óta a bács szerémi egyházmegyének felügyelője. Az 1887—1892-iki országgyűlésen a kulpini, 1894—1896-ig a hódsági kerületet képviselte. 1897 —1900-ig Újvidéken volt képviselő. — A Khuen-Héderváry-kormányban Székely Ferenc igazságügyi miniszter mellett a politikai államtitkár felelősségteljes állását tölti be. Losonc és Nagybecskerek választotta meg 1910-ben. RÓNAY ANTAL. (Nemzeti munkapárti. — Nagyberezna kerület.) Ungvári Rónay Antal volt miniszteri tanácsos 1841-ben született az Ung vármegyebeli Havasköz községben. A Selmecbányái bánya- és erdőakadémiának 1862. évben történt végzése után kincstári szolgálatba lépett, ezen időben azonban a magyar szakférfiak mostoha elbánásban részesülvén, csakhamar magánszolgálatba ment át, még pedig már az 1863. évben az árvái közbirtokossági, később pedig a gróf Eltz-féle vukovári uradalomba, ahol különösen az úrbéri ügyek rendezésénél fejtett ki nagyobb tevékenységet. Az alkotmányos élet visszaállítása után már mint a magyar erdészeti irodalom terén is működő szakegyén ismertté válván, ismét a kincstárnál nyert alkalmazást. Hosszú, majdnem 50 évet felölelő szolgálata alatt számos elismerésben és kitüntetésben részesült, igy a többi közölt az 1887. évben a közügyek terén kifejtett hasznos tevékenysége által szerzett kiváló érdemei elismeréseért Ö cs. és kir. apostoli Felsége a magyar nemességet adományozta neki az „ungvári" előnévvel. Az 1901. évben a szerb kir. kormány a szerb állami erdők gazdasági és kereskedelmi viszonyai tanulmányával és ezen íanurnányi ut alapján a használatok szabályozása, valamint az erdei termékek értékesítése iránti javaslattételül bizta meg. Ezen feladata helyes megoldásának elismerésekép az 1901. évben a