1910–1918. évi országgyűlés Vásárhelyi Ferenc, szerk.: magyar Országgyűlés 1910–15. Budapest 1910.

Főrendiház - II. A latin és görög szertartású római katholikus egyháznagyok - Posilović György - Mihályi Viktor - Városy Gyula

12 POSILOVIC GYÖRGY, zágrábi r. k. érsek. 1834. március 24-én született. Teológiai tanulmányait a budapesti központi papnevelő-intézetben végezte el s itt sajátította el a magyar nyelvet is. A bécsi Pázmáneumban hittudorságot nyert s teológiai tanár lett a zágrábi egyetemen. A horvát politikában kezdettől szerepet játszott. Rauch bánsága alatt, a pártok egyesülésekor, neveztetett ki zenggi és modrusi püspökké. Sokat tartózkodott Budapesten, különösen az egyházpolitikai törvények tárgyalásakor. Zágrábi érsek 1893-ban lett, 1896-ban pedig valóságos belső titkos tanácsossá neveztetett ki. A bold. Szűz Máriáról nevezett topuszkói apát. Díszpolgára Ivanicgrad és Zengg sz. kir. városoknak, berzencei örökös főispán. (Budapest, IV., Angol királynő-szálloda. — Zágráb.) MIHÁLYI VIKTOR, gyulafehérvári g. kath. érsek és metropolita. Született a máramarosmegyei Joódon 1841. május 19-én. Középiskoláit 1857-ben Kassán végezte el. Két évig hallgatta a bölcsészeti tanulmányokat, majd 4 évig. Rómában teológiát tanult, ahol 1863-ban teológiai doktorrá avatták. 3863. évi nov. hó 8-án Rómában áldozárrá szentelték. Később a szamosujvári papnöveldében tanulmányi felügyelő, majd az egyházi történelem és kánonjog tanára lett. A fogarasi érsek mellett, mint titkár, agilis tevékenységet fejtett ki, úgyis, mint érseki szentszéki ülnök, valamint másodfokú házassági törvényszéki biró és számvevőségi jegyző. 1873. elején címzetes esperessé nevezték ki. Ő Felsége 1874. nov. 25-én lugosi püspökké, majd a pápa 1874. dec. hó 21-én praeconizálta, mire 1875. február 14-én a balázsfalvai érseki székesegyházban püspökké szenteltetett. A lugosi egyházmegyét 20 évig kormányozta. Tanulmányokat tett Olasz-, Francia- és Némethonban. XIII. Leo pápa házi prelátusává, pápai trónállóvá és római gróffá nevezte ki. A lugosi egyházmegyében számos kanonika szemlét tartott és sok templomot szentelt fel. 1894. november 9-én gyulafehérvári és fogarasi érsekké és metropolitává neveztetett ki, 1895. március 18-án pedig a pápa is az érseki székre helyezte át. Beiktatása 1895. május 26-án Balázsfalván történt meg. A katholikus központi kongrua-bizottságban kiküldöttje a püspöki karnak. (Budapest, V., Continental-szálló. — Balázsfalva.) VÁROSY GYULA, kalocsai érsek. Született Zomborban 1846-ban. Pappá szenteltetvén, 1870-ben Csonoplyán segédlelkészkedett, 1875-ben érseki levéltárnok, 1876-ban szentszéki jegyző, majd a kalocsa-főegyházmegyei érseki könyvtár igazgatója, 1880-ban a kisebb papnevelő-intézet aligazgatója s az érseki líceumnak helyettes tanára lett. A pápa 1880-ban tiszteletbeli kamarásává nevezte ki. 1883-ban szentszéki ülnökké és a középiskolai tanár-