1910–1918. évi országgyűlés Vásárhelyi Ferenc, szerk.: magyar Országgyűlés 1910–15. Budapest 1910.

Főrendiház - I. A Felséges Uralkodóház teljeskoru főhercegei - Károly Albrecht

9 és dandárparancsnokká neveztetett ki. 1857. február 2-án a Reichsrath elnöke lett és 1860 ban a birodalmi gyűlés tárgyalásain ő elnökölt. 1861. február 24-én a Sclnnerling-kabinet miniszterelnöke lett. 1862. január U-én a Szent István-rend nagykeresztjével tüntettetett ki. 1865. július 22-én miniszterelnöki állásától félmentetett. 1861. március 9-én altábcrnagygyá neveztetett ki, egy nappal később pedig a bécsi császári tudományos Akadémia kurátorává lett. 1863. március 31-én az osztrák művészeti- és iparmúzeum védnökévé neveztetett ki. Tiszteletbeli tagja a bécsi császári tudományos Akadémiának. 1866-ban- résztvett Albrecht főherceg mellett az olaszországi hadjá. ' n. 1872. július 20-án az osztrák Landwelír főparancsnokává neveztetett ki. Elnöke volí az 1873-iki bécsi világkiállítási bizottságnak. 1874-ben táborszernagy lett. 1898. december 2-án a gyémántokkal díszített katonai érdemkereszttel tüntettetett ki. 1852-ben oltár elé vezette néhai Albrecht főherceg nővérét, Mária főhercegnőt, kivel 1902. február 21-én aranylakodalmat ünnepelte meg. A tudományok nagy kedvelője. Megvásárolta az elfayumi nagy papyruskincset. Védnöksége alatt Kis-Ázsia átkutatása céljából egy társulat alakult. 1902-ben a bécsi egyetem bölcsészeti kara a bölcsészettudományok disztudorává választotta. Tulajdonosa a 39. sz, porosz kír. lövészezrednek. 1906. május 1-én az osztrák Landwehrnél viselt főparancsnoki állásáról történt lemondása alkalmával Ő Felsége igen kegyeshangu kézirattal tüntette ki. KÁROLY ALBRECHT főherceg. Károly István főherceg és neje, Mária Terézia főhercegnő fia. * Született 1888. december 18-án Pólában. A legifjabb főhercege ki egyszersmind magyar törvényhozó is.