1910-1918. évi országgyűlés Végváry Ferenc – Zimmer Ferenc, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1910–1915. Budapest, 1910.

Főrendiház - VI. A Kir. Kúria elnöke, másodelnöke, a kir. közigazgatási Bíróság elnöke, másodelnöke és a Budapesti Kir. Itélőtábla elnöke - Günther Antal

VI. A KIR. KÜRIA ELNÖKE, MÁSODELNÖKE, A KIR. KÖZIGAZGATÁSI BÍRÓSÁG ELNÖKE, MÁSODELNÖKE ÉS A BUDAPESTI KIR. ÍTÉLŐTÁBLA ELNÖKE. Günther Antal, a kir. kúria elnöke, Székesfehérváron született 1847. szeptember 23-án. Középiskolai tanulmányait az ottani főgimnáziumban végezte s 16 éves korában a kegyes-tanítórendbe lépett. Tanított is már a rend nagykanizsai gimnáziumában, de a kisebb rendek felvétele előtt kilépett. Csakhamar a Pesti Napló munkatársa lett. miközben 1875-ben megszerezte az ügyvédi oklevelet. Közjogi kérdésekben írt vezércikkeivel a fúzió után a Deák-párt alkotmányjogi tradícióit képviselte a Pesti Naplóban. A magyar jogászgyűlésen 1878-ban nagy feltűnést keltett az a terjedelmes szakvéleménye, melyet a bírói kinevezések és előléptetések kérdésében adott. Csemegi Károly akkori igazságügyi államtitkár e véleménnyel szemben foglalt állást, míg Mailáth György, az akkori országbíró s a semmítöszék elnöke hatalmas beszédben támogatta azt. A véleményt nagy többséggel a jogászgyülés is magáévá tette, ami az az időbeli igazságügyi kormányzat ellen valóságos tüntetés volt. Húsz évnél tovább volt a Pesti Napló munkatársa, mialatt az országgyűlési gyorsirodában is mint revizor működött. A Pesti Napló szerkesztőségéből 1893-ban, mikor e lap irányt változtatott, kilépett s a nemzeti párt új lapjának, a Nemzeti Újságnak főszerkesztője lett. Ugyanekkor kivált az országgyűlési gyorsirodából is. Jogi és államtudományi cikkei különösen a