1910-1918. évi országgyűlés Végváry Ferenc – Zimmer Ferenc, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1910–1915. Budapest, 1910.

Főrendiház - VI. A Kir. Kúria elnöke, másodelnöke, a kir. közigazgatási Bíróság elnöke, másodelnöke és a Budapesti Kir. Itélőtábla elnöke - Günther Antal

66 Bánffy-kormány alatt az ellenzék küzdelmének erős támogatására szolgáltak. Szilágyi Dezső igazságügyminisztersége alatt több kodifikatórius alkotásban vett részt a törvényelőkészítés terén. Mint ügyvéd főként nagyobb jelentőségű örökösödési és nemzetközi vonatkozású peres ügyekkel foglalkozott. Az 1901-i választások alatt a magyaróvári kerületben szabadelvüpárti programmal a néppárti jelölttel szemben győzött. Az akkori képviselőház igazságügyi bizottságának tagja lett s a bizottság az országgyűlés elé terjesztett legnagyobb kodifikatórius alkotásnak, a polgári perrendtartásról szóló törvényjavaslatnak előadójául választotta meg. ö tette meg az indítványt a bizottságban a kereskedelmi hatáskörnek kiküszöbölése iránt, amely indítványt a bizottság, Plósz Sándor igazságügyminiszternek erélyesen fenntartott ellenkező álláspontjával szemben, túlnyomó többséggel elfogadta, aminek megfelelően a törvényjavaslat erre vonatkozó része teljes átalakítást nyert. Tisza István gróf miniszterelnökségének idejében Apponyi Albert gróffal kilépett a szabadelvű pártból s az újra megalakult nemzeti pártnak tagja lett. E pártnak képviselőházi működésében kiváló szerepel vitt s az 1901-i országgyűlés legutolsó szakában, midőn a szabadelvüpártnak a házszabályok átdolgozására kiküldendő bizottság iránti indítványa volt napirenden, ö terjesztette elő a nemzeti párt nevében ennek ellenindítványát. Az országgyűlés legutolsó napjaiban az akkori események hatása alatt Apponyi Albert gróffal együtt a függetlenségi és 48-as pártba lépett be s e párt programja alapján az 1905. évi általános választások alkalmával az iglói kerületben, ennek hosszú időn át volt szabadelvüpárti képviselőjével, Münnieh Auréllal szemben nagy többséggel választották meg. 1906. áprilisában a béke helyreállta és a Wekerlc-kabinet megalakulása után Polónyi Géza igazságügyminiszter mellé államtitkárrá hivatott meg. 1906-ban ugyancsak Iglón nyert egyhangúlag mandátumot. Polónyi lemondása után 1907. elején igazságügyminiszterré nevezte ki a király s nemsokára belső titkos tanácsos lett. Kormányzata alatt jöttek létre a birtokrendezési törvények, melyek lehetetlenné tették a nagyon elterjedt erdöüzérkedést. A büntetötörvénykönyv novellájának megalkotásával Sturm»félo Országgyűlési Almanach. •'