1910-1918. évi országgyűlés Végváry Ferenc – Zimmer Ferenc, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1910–1915. Budapest, 1910.

Képviselőház - A képviselőház tagjai - Hieronymi Károly

295 kifolyólag számos párbaja volt a román túlzókkal. Később ügyvédi vizsgát tdt és jelenleg budapesti ügyvéd. Az 1901-i általános választások alkalmával Somlóvásárhelyen lépeti fel függetlenségi programmal, de Pékár Gyulával szemben kisebbségben maradt, a? 1905-i által inos választások alkalmával azonban a gödöllői kerület képviselőjévé választották függetlenségi és 48-as progra innal. 1906-ban és 1910-ben újra meg-, választották Gödöllőn. A mentelmi bizottság előadójaként gyakran szerepelt a Házban. A Kossuth-párt tagja. Helyet foglal a közlekedésügyi bizottságban. Hieronymi Károly (Pozsony város, I. kerület) 1836. október i-én Budán született. Gimnáziumi tanulmányait Pozsonyban, Nagyszombatban és Budapesten végezte. A műegyetemről kikerülve, 1856-ban építészeti növendék lett Buda városánál; ez állástól csakhamar megvált s mint tagosító mérnök működött Máramarosmegyében 1861-ig. Ez évben Máramarosmegye főmérnökévé választották. 1867-ben Mikó Imre gróf közlekedésügyi miniszter mellé elnöki titkárrá nevezték ki. 1868-ban osztálytanácsos. 1872-ben miniszteri tanácsos lett. ugyanez évben megbízták az államtitkári teendőkkel. 1874. október 20-án államtitkárhelyettessé nevezték ki. 1875-ben a zsombolyai kerület kéjtviselővé választotta. E kerületet tizennyolc évig képviselte. 1882-ben megvált államtitkári állásától és az osztrák-magvar államvasutak magvarországi vonalainak igazgatósági elnöke lett. mely állást a társaság magyar vonalainak megváltásáig betöltötte. () Felsége ekkor a 11. osztályú Lipót-renddel tüntette ki. Önálló müvein kívül még számos kisebb értekezés jelent meg a Magyar Mérnök- és ÉpítészEgylet Közlönyé ben. mely egyesületnek eleinte igazgatója, azután titkára és közel tíz évig alelnöke, végre elnöke volt. (lajzágó Salamon nyugalombalépése után az állami főszámszék elnökévé nevezték ki. amely állásától csakhamar megvált, midőn a Wekerle-kabinet alakulásakor a belügyi tárca átvételére kérték föl. E minőségében az egyházpolitikai törvényjavaslatoknak az állami anyakönyvekre vonatkozó részét ő dolgozta ki és a parlamentben hathatósan védelmezte. A köz-