1910-1918. évi országgyűlés Végváry Ferenc – Zimmer Ferenc, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1910–1915. Budapest, 1910.
Képviselőház - A képviselőház tagjai - Hieronymi Károly
296 igazgatási bíróságokról szóló törvény is alatta szerkesztetett és a fővárosi elöljáróságok reformjait ő vitte keresztül. Belügyminiszterségének nevezetes mozzanata az a súlyos küzdelem, amellyel 1893 nyarán a Máramarosmegyében fellépett heves kolerajárvány tovaterjedését megakadályoznia sikerült. A Wekerle-kabinettel ő is lemondott tárcájáról, mire a belső titkos tanácsosi címet kapta. Midőn 1895-ben a Magyar agrárés járadékbank létesült, ő lett elnöke, ettől az állásától azonban 1901-ben az összeférhetlenségi törvény intézkedései következtében megvált. Az 1892—6 országgyűlésen előbb a zsombolyai. majd minisztersége alatt a kolozsi kerületet képviselte. 1896-ban Arad városát hódította el az ellenzéktől, míg 1901-ben Szatmár város és a csacai kerület mandátumát nyervén el, a szatmárit tartotta meg. 1903. november 3-án a Tisza-kormány kereskedelemügyi minisztere lett. Ez állásában mindenekelőtt újjászervezte a kereskedelemügyi minisztérium ügybeosztását, igen becses emlékiratot adott ki a magvai ipar fejlesztéséről, előkészítette az ipartörvény revízióját az erre vonatkozó hazai és külföldi joganyag összegyűjtésével és közzétételével. Törvényjavaslatot készíttetett a munkások baleset ellen való biztosításáról, amely kérdésről két vaskos kötet hagyta el a sajtót, valamint egybegyűjtette a vasárnapi munkaszünet törvényes szabályozására vonatkozó teljes anyagot, mely szintén vaskos kötetben látott napvilágot. Minisztersége alatt 1904. április 16-án tört ki a vasutas-sztrájk, amelynek megszüntetéséhez nagyban hozzájárult az a körülmény, hogy a forgalmat még az alkalmazottak munkába állása előtt részben helyre tudta állítani. Az ö javaslata alapján rendezték a vasúti alkalmazottak fizetését. 1904 szeptemberében megkötötte az olasz és 1905 januárjában a német kereskedelmi szerződést. A Német birodalommal való kereskedelmi szerződési tárgyalásokat mint a magyar kormány megbízottja személyesen vezette és folytatta le a német császári kormány megbízottjával." Az 1905-i általános választások alkalmával Budapest székesfőváros VI. kerületében Vázsonyi Vilmossal, Szatmáron pedig Kelemen Samuval szemben kisebbségben maradt, négy nappal később azonban Szászsebesen megválasztották. 1905. június 15-én mikor Tisza kabinetje lemondott, ö is megvált a kereskedelmi