1910-1918. évi országgyűlés Végváry Ferenc – Zimmer Ferenc, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1910–1915. Budapest, 1910.

Főrendiház - XI. Ő felsége által élethossziglan kinevezett főrendiházi tagok - Hertelendy Ferenc

176 került s üzemét kénytelen volt megszüntetni. Hatvany-Deutsch Sándor a szakférfiaknak csaknem egyhangú tanácsa ellenére rábírta a vezetése alatt álló házat, hogy több más céggel szövet­kezve, a válságba jutott vállalatot megszerezze s az üzemet modern irányban tökéletesítse. Az új vezetés mellett a gyár annyira megizmosodott, hogy most a legelső üzemek egyike az országban. A megkezdett úton tovább haladva, felkeresett olyan vidékeket, amelyek mindaddig a cukoriparral kapcso­latos nagy gazdasági előnyök nélkül szűkölködtek s bebizonyí­totta, hogy azok répatermelésre alkalmasak. így jött létre a hatvani, a sárvári és az oroszkai cukorgyár. E négy gyár állandóan körülbelül négyezer gyári munkást fog­lalkoztat, sok ezer mezőgazdasági munkás pedig kii/vetve e gyárak útján keresi kenyerét. Kiváló érdemeket szerzett ;i cukorkivitel emelése és szervezése körül. Sokoldalú munkáját iparostársai azzal jutalmazták, hogy [894-ben a Magyar Cukor­gyárosok Országos Egyesületének elnökévé választották. Eminő­ségében a kormánynak adózási és egyéb szakkérdések körül számos értékes szakvéleményt adott. Az 1896-i millennáris kiállításon elnöke volt a cukorkiállításnak s azóta több köz­hasznú akciónak élén állt. lilénk tevékenységet fejtett ki Buda­pest főváros képviselőtestületében, amelynek 1882 óta tagja, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségében, amelynek egyik alapítója és alelnöke, a budapesti kereskedelmi és ipar­kamarában, amelynek 1886 óta tagja és számos hazai ember­baráti és közművelődési intézmény vezetésében. Évek óta helvét foglal a Pesti Mázai Első Takarékpénztár igazgatóságában, al­elnöke továbbá a Hazai Banknak és résztvesztöbb nagyszabású iparvállalat vezetésében. 1903-ban a király a főrendiház élet­hossziglani tagjává nevezte ki, 1909-ben pedig a magyar bárói rangra emelte. A pénzügyi bizottság tagja. Hertelendy Ferenc 1859-ben Lesencetomajon, Zalamegyébcn. született. Atyja Hertelendy Kálmán. Zalamegye főispánja volt. Középiskoláit és jogi tanulmányait Budapesten végezte és itt tette le az állam­tudományi államvizsgát is. Apja halála után huszonegyéves

Next

/
Oldalképek
Tartalom