1910-1918. évi országgyűlés Végváry Ferenc – Zimmer Ferenc, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1910–1915. Budapest, 1910.

Főrendiház - XI. Ő felsége által élethossziglan kinevezett főrendiházi tagok - Horváth Lajos

177 korában átvette zalamegyei birtoka kezelését. Több mint egy évtizede elnöke a zalavármegyei gazdasági egyesületnek ; tevékenyen részt vett a megye gazdasági életében, mint a törvényhatósági bizottság, valamint a közigazgatási bizottság tagja. Nagyobb gazdasági tanulmányútat tett Spanyol^ Francia-, Német- és Olaszországban. 1884-ben a somogymcgyei marcali kerület megválasztotta képviselőjévé mérsékelt ellenzéki programmal. 1900-tól 1903-ig a tapolcai kerületet képviselte szabadelviipárti programmal. 1903 végén Zalamegye löispánja lett; ez állásáról 1905. nyarán a Fejérváry-kormány alakulásakor lemondott és kizárólag gazdasági kérdésekkel foglalkozott. 1906-ban a király a főrendiház tagjává nevezte ki. 1907-ben az Osztrák-Magvar Bank főtanácsosává választották. Tagja az országos közlekedési tanácsnak. 1908-ban Temesmegye és Temesvár szabad királyi város főispánja lett. amely állásától Kjio-ben vált meg. Vezető szerepe van az országos gazdasági életben ; tagja az Országos Magyar Gazdasági Egyesület és aMagyar Gazdaszövetség igazgató választmányának, a Cselédés Mnnkássegélypénztár központi igazgatóságának, alelnöke ;i Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesületének. Közművelődési egyesületekben is jelentékeny szerepet visz ; tagja többek között a Dunántúli Közművelődési Egyesülel választmányának. 1887-ben nőül vette leéki és kenyérlöi Farkas Adélt, aki egyévi házasság után meghalt, másodszor 1894-ben nősült, gyulai Gaál Irént véve feleségül. A főrendiház egyik jegyzője, tagja ;i pénzügyi és a gazdasági bizottságnak. Horváth Lajos 1824. április 15-én Alsózsoleán, Borsodmegyében, született a székndvari Horváth-családból. Atyja, József, a báró Yaycsalád javainak és jogainak fökormanyzoja s több vármegye táblabírája volt. Tanulmányait Miskolcon. Pozsonyban és Debrecenben végezte. 1845-ben letette az ügyvédi vizsgát és Ugyanaz év végén a magvar királyi helytartótanácsnál fogainiazógyakornok lett. 1846-ban a galíciai zavargások folytán a Felső-Magyarországra teljhatalmú királyi biztossá kinevezett Vay Miklós báró helytartótanácsi alelnök mellett mint segédSiurm-léle Országgyűlési Almanach. '-