1910-1918. évi országgyűlés Végváry Ferenc – Zimmer Ferenc, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1910–1915. Budapest, 1910.

Főrendiház - XI. Ő felsége által élethossziglan kinevezett főrendiházi tagok - Haller Károly - Hatvany-Deutsch Sándor báró

17.-) Haller Károly 1836. október 14-én Nagyszebenben született. Tanulmányait a szatmári római katolikus főgimnáziumon, a jogi tanfolyamot a nagyszebeni jogakadémián 1856-ban végezte, jogtudort oklevelet 1868-ban Pesten kapott. Közszolgálatát a kincstári ügyészségnél 1856 szeptember 21-én kezdette meg ; innét [863-ban az akkor felállított kolozsvári királyi jogakadémiához tanárrá nevezték ki s az 1872-ben felállított egyetemen az általános magánjog nyilvános rendes tanára lett. Irodalmi működését sok önálló jogi és társadalmi munkája tanúsítja Kezdeményezésére alakult meg 1884-ben az E. M. K. E. Két ízben volt rendkívüli körülmények között Kolozsvár időleges polgármestere. Az országos politikából is kivette részét ; a kolozsvári I. kerület szabadéivüpártjának húsz éven át volt elnöke, a szabadelvű egyházpolitikai országos mozgalom alkalmával Budapesten 1894. március 4-én tartott országos népgyűlésen ö volt az erdélyi részek szónoka. iS8i-ben a tanügy terén szerzett érdemeiért a III. oszt. vaskorona-renddel s [886ban az olasz tudományos irodalom érdekében kifejtett tevékenységéért az olasz kiiályi koronarend tiszti keresztjével tüntették ki ; [897-ben a miniszteri tanácsosi címet kapta, míg [904-ben főrendiházi taggá nevezte ki a király. Az [905. évben lépett állami közpályájának ötvenedik évébe ; ekkor nyugalomba is vonult. A Haller-család nemesi előneve »hilibi«. A közjogi és törvénykezési bizottság s az igazoló bíróság tagja. Hatvány-Deutsch Sándor báró 1852-ben Aradon született. Tizenhatéves korában lépett a gyakorlati kereskedői pályára, melyre budapesti és berlini előkelő bankházakban készült. 1873-ban beltagja lett a nagyatyja által 1822-ben Aradon alapított Deutsch Ignác és fia cégnek, önálló tevékenységének első éveiben Európa legtöbb országában nemzetközi válság a cukortermelést alapjaiban ingatta meg ; Magyarország, noha ipara egyébként alig tett számot, a válságba mégis belesodortatott, amennyiben az akkori legnagyobb magyár cukorgyár: a nagysurányi, 1880 körül fizetési zavarokba