1906–1910. évi országgyűlés A magyar országgyülés. A főrendiház és a képviselőház tagjainak életrajzi adatai. Budapest, 1906.
Főrendiház - VI. A kir. Kúria elnöke, másodelnöke, a kir.közigazgatási biróság elnöke, másodelnöke és a budapesti kir. ítélőtábla elnöke - Bernáth Géza - Wlassics Gyula
58 Bernáth Géza, a királyi Kúria másodelnöke. Született 1846-ban. Miután középiskoláit és egyetemi tanulmányait befejezte, 1867. január 17-én, mint a pesti tábla joggyakornoka kezdte meg pályáját az igazságszolgáltatás terén. Még ugyanezen év novemberében a pesti törvényszékhez tollnokká választották, négy évre rá, 1871. deczember 20-án a pesti járásbírósághoz albiróvá, majd pedig 1876. április 12-én a budapesti törvényszék birájává neveztetett ki. A törvényszéknél közel egy évtizedig bíráskodott, mikor aztán 1885. júliusában a budapesti kir. ítélőtáblához bíróvá, 1891. január 29-én pedig, a táblák deczentralizácziója alkalmával, a szegedi kir. ítélőtáblához tanácselnökké nevezte ki a király. 1894. november 8-án elnöke lett a szegedi táblának, amelyet 1899. márczius 22-éig vezetett, amikor a táblai elnökséget az igazságügyi tárcza államtitkári állásával váltotta fel. Mint államtitkárt érte a kitüntetés, hogy az igazságügyi közigazgatás és a jogszolgáltatás terén szerzett érdemei elismeréséül a király a II. oszt. vaskorona-rendet adományozta neki. A kir. Kúria másodelnöki székét 1906. április 19. óta tölti be, s e méltóságban utóda a kúriai elnökké kinevezett Oberschall Adolfnak. Budapest, VI., Andrássy-ut 99. Wlassics Gyula, a kir. közigazgatási bíróság elnöke. Született Zalaegerszegen, 1852. márczius 17-én. Gimnáziális tanulmányait Nagykanizsán és Budapesten végezte, jogi tanulmányait pedig Budapesten és Bécsben fejezte be, s azután ügyvédi oklevelet nyert. 1875-ben a közpályára lépett, s előbb a törvényszéknél, majd a kir. táblánál és az igazságügyminiszteriumban teljesített szolgálatot. 1882-ben komáromi, azután budapesti alügyészszé neveztetett ki és mindkét állásában az igazságügyminisztérium törvényelökészitő osztályába volt beosztva. Nemsokára igazságügyminiszteri titkár, majd budapesti főügyészhelyettes lett. Az igazságügyminiszteriumban a bűnvádi eljárás kodifikáczióján, továbbá a kir. táblai és birói szervezeti törvények előadói tervezetén kivül több törvénytervezetet dolgozott ki. Nagyjelentőségű munkásságot fejtett ki e mellett a jogtudományok irodalmának terén is, mely munkásság elismeréséül 1891-ben egyetemi tanárrá neveztetett ki, s elfoglalta a budapesti egyetemen a büntetőjog tanszékét. 1892-ben a csáktornyai választókerület képviselővé