1906–1910. évi országgyűlés A magyar országgyülés. A főrendiház és a képviselőház tagjainak életrajzi adatai. Budapest, 1906.

Főrendiház - VI. A kir. Kúria elnöke, másodelnöke, a kir.közigazgatási biróság elnöke, másodelnöke és a budapesti kir. ítélőtábla elnöke - Bernáth Géza - Wlassics Gyula

59 választotta. A képviselőházban előadója volt a vallás szabad gya­korlatáról szóló törvényjavaslatnak. Irodalmi tevékenysége isme­retes. Nagyobb munkát irt a pénzbüntetés jogi természetéről, a büntetőjogi uj irányokról, a bűnvádi eljárás alapelveiről, stb. „A bünkisérlet és bevégzett bűncselekmény" czimü, továbbá az 1893-ban második kiadásban is megjelent és átdolgozott „A tet­tesség és részesség tana" czimü munkáit a Magyar Tudományos Akadémia a Sztrokay-dijjal jutalmazta. Számtalan czikke jelent meg azonkívül a bel- és külföldi különféle szaklapokban és a hazai hírlapokban. Ő irta meg a „Strafgesetzgebung der Gegen­wart" czimü vállalatban a magyar büntetőjogi részt. 1885-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező-, majd rendes tagjává, később az igazgatótanács tagjává és másodelnökévé választotta. 1895. január 15-én a király vallás- és közoktatásügyi minisz­terré nevezte ki. 1895. február havában a csáktornyai választó­kerület másodszor, 1896-ban harmadszor, 1901-ben pedig negyed­szer is országgyűlési képviselőjévé választotta. 1905-ben Pécs szab. kir. város választotta meg. 1896-ban valóságos belső titkos tanácsosi méltóságot nyert, 1897-ben az L oszt. vaskorona-rend­del, 1903-ban pedig a Lipót-rend nagykeresztjével tüntettetett ki. Több külföldi rendjel tulajdonosa. Díszpolgára sok magyar városnak, továbbá több kulturális intézet, s számos tanitó-egyesület disztagja. 1899-ben a Széli-kabinetben, majd a Khuen-Héderváry­kabinetben is helyet foglalt, s mindig a vallás- és közoktatásügyi tárczát vállalta el. A vallás szabad gyakorlatáról és az izraelita vallásnak bevett vallássá nyilvánításáról szóló törvények végre­hajtását illető rendeleteket miniszterségének első idejében bocsá­totta ki. Rendkívül sokat fáradozott az állami népiskolák fejlesz­tésén, az állami uj népiskolai rendtartás megalkotásán, a gazdasági ismétlő-iskolák intézményének megalapításán és életbeléptetésén. A gimnáziumokra, reáliskolákra és felső leányiskolákra vonatko­zólag uj tanterveket bocsátott ki, s léptetett életbe. A nőknek az egyetemre való bocsátása az ő müve. Jelentősebb alkotásai még, különösen a felsőbb oktatás terén, az uj orvosszigorlati rendtartás, a műegyetemi doktorátus életbeléptetése, a jogi oktatás reform­javaslatának elkészítése, a felső kereskedelmi iskolák uj tanterve, a keleti kereskedelmi akadémia megalapítása, stb. Ö alkotta meg, s ő hajtotta végre a kongruatörvényt is. Azonkívül az ő nevéhez fűződik még az országos közoktatási, a képzőművészeti és a nemzeti múzeumi tanácsnak reformja, továbbá a vidéki muzeumok

Next

/
Oldalképek
Tartalom