1906–1910. évi országgyűlés A magyar országgyülés. A főrendiház és a képviselőház tagjainak életrajzi adatai. Budapest, 1906.

Főrendiház - II. A latin és görög szertartású római katholikus egyháznagyok - Fehér Ipoly - Takács Menyhért

31 Fehér Ipoly, pannonhalmi főapát. Született 1842. április 11-én Visken, Hontrnegyében. Atyja Esterházy gróf uradalmi tiszttartója volt. Teológiai tanulmányait befejezve, 1865-ben áldozár lett. 1864-től 1874-ig Pannonhalmán benczés tanár volt. 1874-ben az esztergomi főgimnázium igazgatójává, majd 1882-ben a szegedi tankerület főigazgatójává neveztetett ki. Midőn Vaszary Kolos elfoglalta az esztergomi érseki széket és Magyarország herczegprimásává lett, Fehér Ipoly lett utóda a pannonhalmi főapátságban. Számos tankönyve és közoktatásügyi munkája forog kézen. Kitűnő szónok. Beutazta majdnem egész Európát és a Balkán-országokba is ellátogatott. Valóságos belső titkos tanácsos, a II. oszt. vaskorona-rend és a Ferencz József-rend lovagja, a szerb kir. szent Száva-rend középkeresztese, tiszteletbeli tagja a m. tud. akadémiának, másodelnöke az országos közoktatási tanácsnak. (Budapest, IV., Hungária-szálloda. — Pannonhalma, u. p. Győrszentmárton.) Takács Menyhért, jászóvári prépost. Született Sátoraljaújhelyen, 1861. szeptember 3-án. Középiskoláit Kassán, a premontreiek főgimnáziumában végezte. A papi pályát választván, 1879-ben a jászóvári kanonokrendbe lépett. Teológiai tanulmányait befejezve, a kolozsvári tudomány-egyetemen tanári oklevelet nyert. Kolozsvárott avattatott doktorrá is. 1883-tól 1887-ig a rozsnyói kath. főgimnáziumnál, 1887-től 1890-ig pedig a kassai premontrei főgimnáziumban tanárkodott és tanította a latin és görög irodalmat. Ezenkívül 1897-től a kir. jogakadémián mint a filozófia magántanára is működött. 1898-ban a kassai főgimnázium igazgatójává neveztetett ki. 1900. április 15-én Ö Felsége az akkor nagybeteg jászói prépost, Benedek Ferencz mellé utódlási joggal koadjutorrá tette. 1900. július 2-án a prépost elhalálozván, annak jogaiba lépett. Prépostja és apátja a keresztelő szent Jánosról nevezett jászóvári, s a vele egyesitett, s a szent keresztről nevezett leleszi, valamint a szent István első vértanú nevét viselő nagyvárad-hegyfoki prépostságoknak, továbbá prelátusa a premontrei kanonokrendnek. Irodalmi művei közül: »Az eleusisi mysteriumok", „A római elégikusok", „A római nevelés", „A görögök és rómaiak játékai" a jelentősebbek. Tanügyi és régészeti czikkei az orsz. középiskolai tanáregyesület közlönyében, a Római Világ czimü gyűjteményes munkában, az Ókori