1906–1910. évi országgyűlés A magyar országgyülés. A főrendiház és a képviselőház tagjainak életrajzi adatai. Budapest, 1906.

Főrendiház - II. A latin és görög szertartású római katholikus egyháznagyok - Gugler Pál

32 Lexikonban, s a napilapok hasábjain láttak napvilágot. A tudomány-egyetem deczentralizácziója érdekében számos izben fogott tollat. Kassa város tanférfiai az ő kezdeményezésére és közreműködése mellett adták ki „A kassai egyetem" czimü emlékkönyvet 1901-ben. Nyilvános felolvasásokat tartott, s hírlapi czikkeket irt a magyar tanárok olaszországi tanulmányútjáról, amelyen maga is részt vett. Irodalmi emlékbeszédei a kassai sajtóban jelentek meg. Legújabb munkája: „Szent Norbert élete", amelyet G. Madeleine után francziából dolgozott át, 1905. elején hagyta el a sajtót. Tiszteletbeli tagja az Országos Középiskolai Tanáregyesületnek és a Magyar Paedagogiai Társaságnak. Újjászervezője volt az abaujtorna-vármegyei és a Kassa városi közművelődési egyesületnek, amelynek elnöke is. (Budapest, VIII., Horánszky-utcza 23. sz. — Jászóvár.) Gugler Pál, aurániai (vranai) perjel. Született 1820. június 29-én. 1840-ben befejezvén tanulmányait, 1843-ban áldozárrá szenteltetett fel, s 1849-ig a püspöki udvarban munkálkodott. Mint Haulik biboros-érsek titkára, két pozsonyi országgyűlésen is részt vett. 1849-től 1860-ig Zágrábban plébános volt, s igazgatója lett az érseki árvaháznak. 1860-ban kanonokká neveztetett ki, majd 1869-ben pápai kamarássá. 1886-ban almisai czimzetes püspök, 1893-ban káptalani helynök lett, 1895-ben pedig nagypréposttá és aurániai (vranai) perjellé neveztetett ki. Régense volt ezenkívül a királyi nemesi konviktusnak, s prefektusa a káptalani alapítványoknak. (Budapest, IV., Angol királynő-szálloda. — Zágráb.)