1906–1910. évi országgyűlés A magyar országgyülés. A főrendiház és a képviselőház tagjainak életrajzi adatai. Budapest, 1906.
Képviselőház - I. Törvényhatósági joggal felruházott városok - Becsey Károly - Zichy Jenő gróf
206 bodajki, élesdi, székesfehérvári, Budapest-belvárosi, bobrói, Ipolysági, majd pedig ismét a székesfehérvári kerület képviselője. — Közéleti és társadalmi működésének kezdete a hatvanas évek végére esik. Ekkor tért vissza angolországi útjáról, melyen a csatornázás és vizépitészet rendszereit tanulmányozta. 1868-ban felvetette a nagy magyar alföldi csatorna tervét a „Duna—Tisza közti csatorna" czimű röpiratában. E terv megvalósításán rendkívül sokat fáradozott, s jóllehet, az máig sem került kivitelre, de eszméje ma is foglalkoztatja az illetékes köröket, s kétségkívül csak idő kérdése, hogy valóra váljon. A csatornázás eszméje körüli munkásságáért Szeged és Szabadka képviselőtestülete díszpolgárrá választotta. Székesfehérvár városának felvirágzása nagyrészt az ö érdeme. Kezdeményezte a Vörösmarty-szobor felállítását, az állandó színház építését. Az 1879-iki székesfehérvári kiállítás élén ő állott. Ekkor kapta a Lipót-rend középkeresztjét. 1880-ban az Országos Iparegyesület elnökévé választotta. 1885-ben megkapta a valóságos titkos tanácsosi czimet. Az 1885-iki kiállítás másodelnöke volt, ekkor az I. oszt. vaskorona-renddcl tüntette ki a király. — Az elsőfokú ipariskolák létesítését Trefort miniszter kérésére 86 városban személyesen szervezte. A magyar ipar felvirágoztatása és fejlesztése körül oly nagy érdemeket szerzett, hogy a köznyelv mindenfelé az „ipargróf" jelzővel illette. Kiváló érdemei vannak a magyar faj eredetének és őshazájának felkutatása körül is; e czélból többször tett nagy kaukázusi és keletázsiai utat, legutóbb 1898-ban, amikor Pekingen át tért vissza Magyarországba és visszatértekor Budapest közönsége lelkes óvácziókkal fogadta. És bár utjának voltaképeni czélját nem is érhette el, de mindenesetre sokkal közelebb hozta a kérdés tudományos megoldását és utazásának egyéb nagyfontosságú geográfiai és néprajzi eredményei is voltak, amelyekről díszes könyvekben számolt be. Ázsiából hozott műkincseit pedig külön kis palotát elfoglaló múzeumban gyűjtötte össze. Kutatásainak nagy jelentőségét elismerte az Akadémia is, mikor 1899. május 5-én tiszteletbeli tagjává választotta. Az 1900. évi párisi kiállítás magyar osztályának egyik elnöke volt. Elnöke a műemlékek országos bizottságának is. A szabadelvüpártból még 1903-ban kilépett, előbb pártonkívüli volt, majd pedig a függetlenségi és 48-as párthoz csatlakozott, amelynek programmjával a múlt, valamint az idei évben is ismét Székesfehérvár mandátumát nyerte el. Tagja a szövetkezett balpárt vezérlő-bizottságának. A folyó év