1906–1910. évi országgyűlés A magyar országgyülés. A főrendiház és a képviselőház tagjainak életrajzi adatai. Budapest, 1906.

Képviselőház - I. Törvényhatósági joggal felruházott városok - Becsey Károly - Zichy Jenő gróf

206 bodajki, élesdi, székesfehérvári, Budapest-belvárosi, bobrói, Ipoly­sági, majd pedig ismét a székesfehérvári kerület képviselője. — Közéleti és társadalmi működésének kezdete a hatvanas évek végére esik. Ekkor tért vissza angolországi útjáról, melyen a csatornázás és vizépitészet rendszereit tanulmányozta. 1868-ban felvetette a nagy magyar alföldi csatorna tervét a „Duna—Tisza közti csatorna" czimű röpiratában. E terv megvalósításán rend­kívül sokat fáradozott, s jóllehet, az máig sem került kivitelre, de eszméje ma is foglalkoztatja az illetékes köröket, s kétség­kívül csak idő kérdése, hogy valóra váljon. A csatornázás esz­méje körüli munkásságáért Szeged és Szabadka képviselőtestülete díszpolgárrá választotta. Székesfehérvár városának felvirágzása nagyrészt az ö érdeme. Kezdeményezte a Vörösmarty-szobor felállítását, az állandó színház építését. Az 1879-iki székesfehér­vári kiállítás élén ő állott. Ekkor kapta a Lipót-rend középkereszt­jét. 1880-ban az Országos Iparegyesület elnökévé választotta. 1885-ben megkapta a valóságos titkos tanácsosi czimet. Az 1885-iki kiállítás másodelnöke volt, ekkor az I. oszt. vaskorona-rend­dcl tüntette ki a király. — Az elsőfokú ipariskolák létesítését Trefort miniszter kérésére 86 városban személyesen szervezte. A magyar ipar felvirágoztatása és fejlesztése körül oly nagy érdemeket szerzett, hogy a köznyelv mindenfelé az „ipargróf" jelzővel illette. Kiváló érdemei vannak a magyar faj eredetének és őshazájának felkutatása körül is; e czélból többször tett nagy kaukázusi és keletázsiai utat, legutóbb 1898-ban, amikor Pekingen át tért vissza Magyarországba és visszatértekor Budapest közön­sége lelkes óvácziókkal fogadta. És bár utjának voltaképeni czél­ját nem is érhette el, de mindenesetre sokkal közelebb hozta a kérdés tudományos megoldását és utazásának egyéb nagyfontos­ságú geográfiai és néprajzi eredményei is voltak, amelyekről díszes könyvekben számolt be. Ázsiából hozott műkincseit pedig külön kis palotát elfoglaló múzeumban gyűjtötte össze. Kutatá­sainak nagy jelentőségét elismerte az Akadémia is, mikor 1899. május 5-én tiszteletbeli tagjává választotta. Az 1900. évi párisi kiállítás magyar osztályának egyik elnöke volt. Elnöke a műemlé­kek országos bizottságának is. A szabadelvüpártból még 1903-ban kilépett, előbb pártonkívüli volt, majd pedig a függetlenségi és 48-as párthoz csatlakozott, amelynek programmjával a múlt, vala­mint az idei évben is ismét Székesfehérvár mandátumát nyerte el. Tagja a szövetkezett balpárt vezérlő-bizottságának. A folyó év

Next

/
Oldalképek
Tartalom