1906–1910. évi országgyűlés A magyar országgyülés. A főrendiház és a képviselőház tagjainak életrajzi adatai. Budapest, 1906.

Főrendiház - XI. Az Ö Felsége által élethossziglan kinevezett és a főrendiház által élethossziglan megválasztott főrendiházi tagok - Horváth Lajos

145 át és szállította a szent koronát és a jelvényeket Szegedre, majd Aradra, hol aztán Szemere Bertalannak adta át. Hosszú bujdosás után 1851-ben Miskolczon telepedett le és ügyvédi irodát nyitott. 1860/61-ben tagja lett a megyei és városi képviselőtestületnek, a megyei büntető törvényszéknek és a városi árvaszéknek. 1865-ben Miskolcz egyik kerületének képviselőjévé választatván, a Deákpárthoz csatlakozott, 1867. márczius 27-én a 67-es bizottság jelentésének tárgyalása alkalmával mondta el szüzbeszédét, május 16-án a képviselőház jegyzője lett és mint ilyen ö vezette a június 6-iki együttes ülésnek jegyzőkönyvét, mely a budai királyi palotában Ő Felsége jelenlétében tartatott; ugyancsak az ő munkája volt a koronázási ünnepélyről szóló jelentés is. Az 1868. XXX. t.-czikk kidolgozására kiküldött horvát regnikoláris bizottságnak tagja, s előadója lett több igazságügyi törvényjavaslatnak. Ő szövegezte a nemzetiségi egyenjogúságról szóló 1868. XLIV. törvényczikket, valamint a mentelmi ügyekben általa beadott jelentés most is irányt adónak tekintetik. Jegyzője volt az első delegácziónak és a 30-as albizottság előadója. Az 1869/72-iki országgyűlésre nem jutott be, azonban a közéletnek buzgó munkása maradt ; 1870-ben Rajner Pál belügyminiszter által egybehívott közigazgatási ankétnak előadója, az 1870. XL. és az 1871. XVIII. törvényeknek és azok indokolásának szövegezője volt. 1878-ban ismét Miskolcz város egyik kerületének képviselőjévé választatott és ez év végén a fúzió alkalmával a szabadelvüpártba lépett. A neki kétszer is felajánlott igazságügyi tárczát nem vállalta el, valamint kitüntetéseket sem fogadott el. Körülbelül 26 évig az országgyűlés bizottságaiban buzgó törvényhozói munkát végzett és Ghyczy pénzügyminiszter megbízásából a kereseti adóról szóló, Szapáry gróf belügyminiszter felhívására pedig az 1874. XXXIII. (választási) törvény első tervezetét dolgozta ki. 1874-ben az államháztartás rendezésére alakult 21 -es, 1875-ben pedig a felirati bizottságnak lett tagja, ez utóbbinak előadója is. Ezenkivül részint elnöke, részint jegyzője és tagja volt még több országgyűlési bizottságnak. 1878. végén Bosznia megszállása miatt kilépett a szabadelvüoártból és mérsékelt ellenzéki (később nemzeti párti) lett. A nemzeti pártból 1891. április 21-én lépett ki az egyházpolitikai javaslatok miatt. 1866-ban korára való tekintettel nem jépett fel többé képviselőnek. Főrendiházi taggá 1898. április 21-én neveztetett ki. Budapest, VIII., Pannónia-szálloda. — Miskolcz. 10