1906–1910. évi országgyűlés A magyar országgyülés. A főrendiház és a képviselőház tagjainak életrajzi adatai. Budapest, 1906.

Főrendiház - XI. Az Ö Felsége által élethossziglan kinevezett és a főrendiház által élethossziglan megválasztott főrendiházi tagok - Huszár Károly báró ifj. - Jósika Samu báró - Kállay Albert

146 Huszár Károly báró ifj. Kolozsváron, 1859. június 12-én született. Az ősrégi székely Boér család sarja, amely a Huszár nevet bárói méltóságra emeltetésekor, 1730-ban vette fel. 1884. óta cs. és kir. kamarás. A magyarfülpesi és az abafájai uradalmak birtokosa. Neje Nemes Mária grófnő. Abafája, p. Szászrégen. Jósika Samu báró. 1848. augusztus 23-án született Salzburgban. Tanulmányait Nagyszebenben, Parisban és Angliában végezte. Pozsonyban és Kolozsváron hallgatta a jogot. A közpályára lépve, 1870-ben Hunyadmegyében, két év múlva pedig Kolozsmegyében lett tiszteletbeli főjegyző. A megyei politikai és társadalmi mozgalmakban részt vett, s a közigazgatási bizottságának 1878. óta tagja volt. 1879-ben az erdélyi gazdasági egylet alelnökévé választotta. 1885. július 27-én Kolozsmegye főispánjává neveztetett ki, mely állásáról 1888. tavaszán lemondott. 1885-ben az erdélyi r. kath. státus alelnökévé és 1890-ben elnökévé választatott. 1887-ben a cs. és kir. kamarási méltóságot és 1888-ban a Lipót-rendet kapta, 1889ben pedig a főrendiház tagjai sorába választotta. 1892-ben a kolozsi kerület képviseletét vállalta el, 1893. január 12-én belügyminiszteri államtitkárrá nevezte ki a király. Államtitkári állásáról 1894. május havában köszönt le. A főrendiházban megszavazta az egyházpolitikai javaslatokat. 1895. január 20-án ő Felsége személye körüli miniszter és ugyanazon év deczember havában valóságos belső titkos tanácsos lett. Miniszteri tárczájától 1898. január 20-án megvált. Budapest, IV., Bristol-szálloda. — Szurdok, Szolnokdobokam. Kállay Albert. Tanulmányait befejezvén, hivatalnoki pályára lépett és a belügyminisztériumban szolgált; mint belügyminiszteri titkárt, a Szeged újjáépítésére kiküldött kormánybiztos, Tisza Lajos mellé Szegedre helyezték át, majd pedig Szeged és Hódmezővásárhely főispánjává neveztetett ki és kevéssel utóbb főrendiházi tag lett. 1896-ban Hódmezővásárhely föispánságáról leköszönt és mintegy 10 éven át ezután csak Szeged főispánja volt. 1898-ban a Lipót-rend lovagjává lett, 1905. február 18-án történt nyugdíjaztatása alkalmával belső titkos tanácsossá nevezte ki a király. Budapest, IV., Vadászkürt-szálloda. — Szeged.