1906–1910. évi országgyűlés A magyar országgyülés. A főrendiház és a képviselőház tagjainak életrajzi adatai. Budapest, 1906.

Főrendiház - XI. Az Ö Felsége által élethossziglan kinevezett és a főrendiház által élethossziglan megválasztott főrendiházi tagok - Horváth Lajos

144 A nagyatyja által 1822-ben alapított Deutsch Ignácz és fia czégnek 1873-ban beltagja lett. Mikor a czukortermelésben bekövetkezett nemzetközi válság miatt Magyarország legnagyobb czukorgyára, a nagysuranyi, 1880. táján pénzügyi zavarokba kerülvén, üzemét megszüntette, Hatvany-Deutsch Sándor minden szaktanács ellenére, több czéggel szövetkezett és a nagysuranyi czukorgyárat átvette, ennek üzemét tökéletesítette és csakhamar annyira föllenditette, hogy jelenleg az országban ismét az első helyet foglalja el. Czukorgyárakat állított fel, ezenkívül Sárváron, Hatvanban és Oroszkán is és azoknak anyagban szűkölködő vidékén a czukorrépa termelését fellendítette. Négy gyárában mintegy 4000 munkás dolgozik és közvetve a gyárak részére több ezer répatermelő mezőgazdasági munkás. Nagy érdemeket szerzett a czukorkivitel emelése körül is. 1894-ben a Magyar Czukorgyárosok Orsz. Egyesületének elnöke lett és mint ilyen több miniszteri ankéten értékes szakvéleményekkel szolgált. 1896-ban, az ezredéves kiállításon elnöke volt a czukoripari csoportnak. 1882. óta a székesfőváros bizottsági tagja, a Magyar Gyáriparosok Orsz. Szövetségének alelnöke, a budapesti kereskedelmi és iparkamara tagja, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár igazgatósági tagja, a Hazai Bank alelnöke. Kiváló tevékenységet fejt ki ezenkívül több nagyszabású ipari vállalat vezetése körül is. Főrendiházi taggá 1903-ban neveztetett ki. Budapest, V., Nádor-utcza 3. Horváth Lajos. Született 1824. április 15-én Alsózsolczán; atyja székudvari Horváth József, több vármegye táblabírája és a báró Vay-család uradalmi főkormányzója volt. Miskolczon, Pozsonyban és Debreczenben tanult. 1845-ben letévén az ügyvédi vizsgát, fogalmazógyakornok lett a m. kir. helytartótanácsnál. 1846-ban a felsőmagyarországi kir. biztos, Vay báró helytart. alelnök mellé segéd-tollvivőnek volt kirendelve; 1847-ben István főherczeg nagy magyarországi körútja alkalmával a főherczeg kíséretéhez tollvivöi rangban rendeltetett; ez év végén helytartósági fogalmazó, az 1847/48-iki pozsonyi országgyűlésen a távollevők követe, 1848-ban belügyminiszteri fogalmazó lett, később pedig Szemere Bertalan felsőmagyarországi kormánybiztos mellett tollvivősködött, 1894. május 2-án belügyminiszteri titkárrá nevezték ki, és mikor a kormány székhelyét Szegedre helyezte át, Duschek pénzügyminisztertől ő vette