1906–1910. évi országgyűlés A magyar országgyülés. A főrendiház és a képviselőház tagjainak életrajzi adatai. Budapest, 1906.

Főrendiház - IX. Grófok - Zichy Ágost

111 tással 1881-től kezdve mostanig országgyűlési képviselő volt, s a képviselőházban különösen közgazdasági kérdésekben sokszor felszólalt. 1905-ben a király a válság idején véleményét is meghallgatta. A jelen országgyűlésre a változott politikai helyzet következtében nem vállalt képviselői mandátumot, hanem lippai választóitól vegyes hatást keltett nyilt levélben búcsúzott el. Arad-, Békés-, Csongrád-, Szatmár-, Szabolcs-, Bereg- és Ugocsamegyében, valamint Galicziában körülbelül 100.000 hold kiterjedésű birtokai vannak. Budapest, VII., Városligeti fasor 2/b. — Ötvenes, Aradmegye. Zichy Aladár, képviselő. (L. Képviselőház.) Zichy Ágost. Néhai Zichy Ferencz gróf tárnokmester fia, született Bécsben, 1852. június 14-én, a Zichyek oroszvári ágából. Középiskoláit Nagyszombatban végezte el. Felsőbb tanulmányait a bécsi és budapesti egyetemeken befejezve, jogtudori szigorlatokat tett. 1875-ben bátyjával, Józseffel, nagyobb keleti utazást tett. Közel egy esztendeig tartó útja alatt bejárta az indiai oczeáni szigeteket, a hollandiai gyarmatokat, Dél- és Közép-Chinát és Sziámot, 1876. áprilisában pedig Sanghaiból Japánba utazott. Japánban három hónapig időzött, azután visszatért Sanghaiba és Pekingen át a nagy mongol sivatagba utazott. Útját tevekaravánnal folytatta a sivatagon át, s közvetlenül tanulmányozta a nomád néptörzsek életmódját. Miután Szibérián keresztül visszatért Európába, útja élményeiről és tapasztalatairól a magyar földrajzi társaságban több izben felolvasott. Önálló munkákban foglalkozott ezenkívül Japánnal és Jáva szigetével. Irodalmi érdemeiért a magy. tud. Akadémia levelező-tagjává választotta. 1878-ban újra nagyobb útra indult Amerikába, s ez útját „Dominion of Canada" czimü műben ismertette. Visszatérve utazásaiból, a politikai pályára lépett. Előbb a szempczi választókerületben országgyűlési képviselővé választatott, majd pedig 1883-ban fiumei kormányzóvá neveztetett ki, s a főrendiháznak e méltóságánál fogva lett tagja. 1892-ben leköszönt a fiumei kormányzóságról, de azért örökös jogon tagja maradt a főrendiháznak továbbra is. Császári és királyi kamarás és valóságos belső titkos tanácsos. Budapest IV., Koronaherczeg-utcza 14. — Wien, XIII. Penzing, Beckmanngasse 10.