1906–1910. évi országgyűlés A magyar országgyülés. A főrendiház és a képviselőház tagjainak életrajzi adatai. Budapest, 1906.

Főrendiház - IX. Grófok - Zichy Géza ifj.

112 Zichy Béla, képviselő. (L. Képviselőház.) Zichy Géza ifj. Született a zemplénmegyei Sztárán, 1849. július 23-án, a család vedrődi ágazatából. Atyja, néhai Zichy Lipót gróf, mint alezredes küzdötte végig a szabadságharczot a Vilmos-huszároknál. Középiskolai tanulmányait Nagyszombatban és Pozsonyban végezte. Tanulmányait befejezve, a közoktatási minisztérium elnöki osztályában nyert alkalmazást. 1863. szeptember 24-én egy vadászat alkalmával szerencsétlenség érte s elveszítette jobb karját. Daczára ennek, nagy szorgalommal és kitartással elérte, hogy ma egyike a legnagyobb élő zongora-virtuózoknak. A zongorajátékban Volkmann, Liszt és Mayrberger voltak mesterei. Művészi körútját 1866. márczius 26-án kezdte meg, s első nyilvános hangversenyét, mint virtuóz, Pozsonyban tartotta. Felkereste Romániát, Ausztriát, Olasz-, Belga-, Német-, Franczia- és Oroszországot, Skandináviát s körútja alatt óriási vagyont szerzett, amelynek tekintélyes részét humánus és kulturális czélokra adományozta. Jótékonyczélu hangversenyeket tartott számos kórház, továbbá az „Irgalmas nénék", a „Vöröskereszt" egyesületek, a „Nemzeti Zenede" nyugdijalapja, a „Liszt Ferencz"-alap javára. Diszes síremléket állított volt mesterének, Volkman Róbertnek. A szegedi árvízkárosultak részére is óriási összeget szerzett. Világhírű zeneszerző. Művei a következők: „Ave Maria", „Dolores"-oratorium, „Egy vár története"* „Serenade", „A haza", „Petőfi szelleme", „Zách Klára", „A tündérek tava", „A Zene", „Liszt-induló", „Verbunkos", „Études", azonkívül eredeti alkotásai még a Beethoven-, Mozart-, Chopin-, Mendelsohn-, Liszt-átiratok balkézre, „Chaconne" Bachtól, „Polonaise Chopin A-dur", „Nagy Thanhauser-phantasia", „Sonata" balkézre, „Divertimento Serenade", „Magyar rapszódiák", „Magyar ábránd", „Rákóczi-induló" phantasia, „Don Jüan" phantasia, „Zongora-verseny", balkézre zenekarral. Mindezen művei a budapesti, párisi, hamburgi, berlini és lipcsei zenemű-kiadóknál jelentek meg. 1896-ban a budapesti operaházban bemutatták „Alár" czimü operáját, melyet 1898-ban Karlsruheban, továbbá 1898. május 3-án Berlinben, az udvari operaházban is előadtak a német császár jelenlétében. 1898. január 10-én a budapesti operaházban színre került „Roland mester" czimü operája, amely