1906-1910. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1906–1911. Budapest, 1906.

Képviselőház - A) Magyarországi képviselők - Battik Ödön - Bánffy Dezső báró

.-,7 Battik Ödön, Zólyommegye, Szliács kerület született 1855. május 3-án Zólyommegye Farkasfalva községében. Középiskoláit Besztercebányán végezte, a jogot a kolozsvári tudomány-egyetemen. Tanulmányai befejeztével közigazgatási pályára lépett. Az alkotmányos küzdelem idején Zólyom vármegye főjegyzője volt s mint ilyen a nemzeti ellenállásban kiváló érdemeket szerzett. Az 1906. évi általános választásokon a szliácsi kerület alkotmánypárti programmal képviselővé választotta. A munkásügyi bizottság tagja. Bánffy Dezső báró, Szeged város, I. kerület 1843. október 28-án Kolozsváron született, ahol a ginmáziumot végezte és jogot hallgatott; majd, főleg az államtudományokkal foglalkozván, Berlinbe és Lipcsébe utazott az egyetem látogatása céljából. 1864-ben nagyobb külföldi utat tett. 1869-ben Belsö-Szolnokmegyében balközépi programmal föllépett képveselöjelöltük de a Deák-párt győzött. 1872-ben újból fellépett, de a mandátumot Torma Károly akkori főispán nyerte el. 1875-ben csatlakozott a fúzióhoz, követve Tisza Kálmánt, ki meghivta Belsö-Szolnokmegye főispáni székébe, egyszersmind kinevezvén Kővárvidéke főkapitányává. A megyéknek 1876-ban eszközölt kikerekítésénél az egyesült Szolnok-Dobokamegye kormányzását vette át. Ugyancsak 1875-ben megválasztatott a főrendiház jegyzőjévé, mely tisztet a ház újjászervezéséig megtartotta. Ekkor választás útján lett a ház örökös tagjává. 1883-ban Beszterce-Naszód vármegye főispánjává is kineveztetett. Főispáni működése alatt 1879-ben létrehozta a dési nagyszabású általános kiállítást. 1881-ben adta át a közforgalomnak az általa megteremtett szamosvölgyi vasút apahida-dési vonalát. Désen nyomdát, lapot és sok egyesületet hozott létre. Főispánjáénak tízéves jubileuma alkalmából ő Felsége a Lipótrend lovagkeresztjével. 1889-ben pedig a Szent István-rend kiskeresztjével tüntette ki. 1890 végén a főispánságról lemondott ; 1892-ben a szilágysomlyói kerületben képviselővé választatván. a képviselőház többsége az elnöki székbe ültette. Még ugyanaz évben valóságos belső titkos tanácsos lett. A Wekcrle-kormány lemondása után 1895. január 15-én miniszterelnökké neveztet-