1906-1910. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1906–1911. Budapest, 1906.

Képviselőház - A) Magyarországi képviselők - Battik Ödön - Bánffy Dezső báró

58 vén ki, új kabinetet alakított, amely programja szerint az akkor még függőben volt egyházpolitikai törvényjavaslatokat törvényerőre emelte s azok békés végrehajtását biztosította. Az ezredéves ünnepségek kezdetén ő Felsége a Lipót-rend nagykeresztjével tüntette ki. A király zágrábi tartózkodása alkalmával Zágráb díszpolgárává választatott. Az orosz cár bécsi látogatása alkalmával az orosz, az aldunai vaskapu ünnepies megnyitása alkalmával a román és a szerb uralkodók részéről magas rendjeleket kapott. Az 1896-i általános választások alkalmával a szilágysomlyói választókerület újra képviselőjévé választotta. Kormánya 1898 őszén az ellenzék obstrukciója folytán nehéz helyzetbe jutott. A kormánynak az év legutolsó napján még nem volt sem költségvetése, sem indemnitása. Fokozta a helyzet nehézségeit Szilágyi Dezső képviselőházi elnök és Láng Lajos alelnök lemondása és a disszidensek kilépése a szabadelvű pártból. Az ellenzék hangosan követelte a miniszterelnök távozását és a személyes küzdelem párbajra is vezetett Bánffy báró és Horánszky Nándor között. A törvényhatóságok és a főváros, amely Bánffyt díszpolgárává választotta, a kormány mellett nyilatkoztak, de mindez nem könnyített a kormány helyzetén ; végre Széli Kálmán vette a békéltetés munkáját kezébe. Bánffy nemsokára, 1899. február 26-án beadta lemondását, amelyet a király el is fogadott és ebből az alkalomból a Szent István-rend nagykeresztjével tüntette ki, Képviselői mandátumáról ugyanaz év március 2-án mondott le, amikor mint kir. főudvarmester az ország zászlósa lett. Ekkor egy ideig tartózkodott a politikai küzdelmektől. Ugrón Gáborral a bécsi »Vaterland«-ban a szabadelvű párt kasszájáról megjelent közleménye miatt párbajt vívott. Később a magyar nemzet megszilárdításáról szóló cikkeket kezdett írni a Magyar Közéletben és a Pesti Hírlapban és mindinkább távolodott a szabadelvű párt politikájától. 1903. végén a főrendiházban éles támadást intézett a Széli-kormány ellen a horvát útlevelek nyelve miatt. 1902. március 8-án a lipótvárosi kaszinó« elnökké választotta. 1904. márciusában lemondott főudvarmesteri méltóságáról és ismét kiállott a politikai küzdőtérre, megalakítván az »Uj párt«-ot. 1904-ben időközi választáson Szeged város I. kerülete képviselővé választotta Rónay Jenő szabadelvű jelölttel szemben és röviddel a képviselőházba való